Jogsértő gyermekeket vásárlásra ösztönözni. Tetemes bírságra számíthat, aki ezt figyelmen kívül hagyja

Megosztás Tetszik

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a napokban közzétett tájékoztatója alapján a Hivatal mostantól fokozottabban figyel arra, ha a reklámokban gyerekeket közvetlenül a reklámozott áru megvételére buzdítják. Ebben az esetben ugyanis a felelős reklámozó, illetve reklám-és médiaügynökség milliós bírságra számíthat – hívja fel erre a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

A GVH pénteken tette közzé a gyermekeknek szóló reklámokról szóló tájékoztatóját, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) mellékletének (úgynevezett fekete lista) 28. pontja alapján tilos reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut. Az ilyen jogsértő magatartások megvalósítása automatikusan, önmagában jogsértő kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Milliós bírságokra számíthatnak a reklámozók

A tájékoztató kibocsátása nem volt előzmények nélküli; az elmúlt évek során a GVH számos vállalkozás reklámtevékenységét megvizsgálta, és jogsértőnek talált olyan játék, üdítő vagy gyermekvitamin reklámokat is, amelyek közvetlenül szólítottak fel gyermekkorúakat a termékek megszerzésére. Varga Noémi, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemeli, hogy a reklámozókra kiszabott bírságösszegek az elmúlt évek során folyamatosan emelkedtek. Míg régebben a bírságtételek megálltak pár millió forint környékén, addig a GVH legutóbbi határozatában 21 millió forintos bírságot szabott ki a Béres Gyógyszergyár Zrt.-re, amiért az közvetlenül szólította meg a gyermekkorúakat gyermekeknek szánt vitaminkészítménye egyes reklámjaiban. A bírság mértéke súlyos esetben elérheti akár a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát (úgynevezett bírságmaximum).

Gyakori hibák és félreértések

A jogsértő, közvetlen felszólítás nem csak akkor valósul meg, ha a reklám kifejezetten azt tartalmazza, hogy „vásárold meg a hirdetett terméket”. Idetartozik ugyanis minden olyan reklám, amely arra motiválja a gyermekkorúakat, hogy a reklámozott árut megszerezzék (pl. „Gyűjtsd össze”, „Szerezd meg mind” vagy „Keresd most”). Továbbá, ha egy áruhoz valamilyen ajándék kapcsolódik, melynek megszerzése csak az adott termék megvásárlását követően lehetséges (pl. ajándék arcfesték, világító toll) és a reklám a szolgáltatás ezen, gyermek számára lényeges jellemzőjét emeli ki (pl. „próbáld ki Te is”, „rajzolj és világíts”).

Fontos továbbá kiemelni, hogy a reklámok fogalmát nem lehet kizárólag a televíziós reklámokra és a sajtóhirdetésekre leszűkíteni. Idetartoznak ugyanis többek között az online reklámok is, azaz az online játékok és mobil applikációk alkalmazása közben felbukkanó marketing üzenetek, amelyek nagy hatással vannak a gyerekek viselkedésére (pl. többet költenek arra, hogy a játékban szintet lépjenek, „frissíts a Superstarra”, „legyél tag”).

Ki tartozik felelősséggel a jogsértő reklámokért?

Az Fttv. felelősségre vonatkozó szabályai az ún. érdek elvet követik. Így elsősorban a reklámozó felelőssége, hogy a kereskedelmi gyakorlat megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak, hiszen az eladás ösztönzése a hirdető közvetlen érdekében áll. Ugyanakkor a reklámozó vállalkozás mellett felelősnek minősülhetnek azok is, akik a jogsértő kereskedelmi kommunikáció tervezésével vagy közzétételében szerepet vállalnak, így a reklám- vagy médiaügynökségek is.

Mire kell kifejezetten odafigyelni?

A reklámok tervezésekor fontos figyelembe venni, hogy a kiskorúakra erőteljesebben hatnak a reklámokban szereplő felhívások, mint a „felnőttek világából érkező” fogyasztókra. A gyerekek továbbá ösztönös gyűjtőszenvedéllyel, birtoklási vággyal rendelkeznek, így fogékonyabbak az olyan kereskedelmi kommunikációkra, amelyek ajándék megszerzésére vagy kollekció teljessé tételére irányulnak.

Nemzetközi kitekintés

A gyermekeket célzó reklámok nemcsak Magyarországon kerültek a hatóságok kiemelt figyelme alá az elmúlt években. Angliában a fogyasztóvédelem az Unilever tulajdonában álló Ben&Jerry’s kettő olyan köztéri jégrém reklámját is levetette, amelyek túl közel estek iskolákhoz. Az Unilever – amely Magyarországon is számos jégrémet forgalmaz – az elmúlt napokban bejelentette, hogy a jégrémek esetében befejezi a gyereket közvetlenül célzó marketing tevékenységet. Ennek érdekében nem szerepeltetnek a reklámjaikban olyan véleményvezéreket és hírességeket, akik elsősorban a 12 év alatti korcsoportban népszerűek, továbbá a rajzfilmfigurák használatát is korlátozni fogják.