adozona.hu
Jogi védelmet kapna, ha közérdekből szivárogtat ki adatokat
//test-adozona.hu/altalanos/Jogi_vedelmet_kapna_ha_kozerdekbol_szivarog_KPH8OH
Jogi védelmet kapna, ha közérdekből szivárogtat ki adatokat
A bizalmas információkat közérdekből kiszivárogtatók jogainak védelmét európai szinten harmonizáló irányelv-tervezetet írtak az európai zöldek, akik az EP más frakcióival összefogva nyomás alá helyezik a Bizottságot egy uniós jogszabály előterjesztése érdekében.
Alig néhány héttel az üzleti titkokról szóló uniós jogszabály parlamenti megszavazása után az európai zöldek fokozzák a nyomást az Európai Bizottságra a szaftos ügyeket és velük egyet bizalmas információkat közérdekből kiszivárogtató személyek számára minimális védelmet garantáló uniós irányelv kidolgozása és előterjesztése érdekében.
Brüsszel vonakodását látva, a zöld frakció múlt héten egy komplett irányelv-tervezetet adott át az Európai Bizottságnak, ami EU-szinten harmonizálná a közérdekből kiszivárogtatók védelmét. Az európai zöldek közös minimális szintű védelmet sürgetnek a kiszivárogtatók számára EU-szerte, különös tekintettel az üzleti titkok védelméről szóló közelmúltban elfogadott jogszabályra, ami a magyar Jávor Benedek és kollégái szerint alááshat minden hasonló jövőbeli leleplezést azon az alapon, hogy az irányelv üzleti titoknak minősít csaknem bármilyen bizalmas üzleti információt.
Az EP a múltban visszatérően egy uniós jogszabály előterjesztésére sürgette a Bizottságot (legutóbb az adóelkerülési ügyeket vizsgáló különleges parlamenti bizottság rendelte meg idén júniusra a tervezetet), ám Brüsszel eddig annak ellenére kitért a lépés elől, hogy elnöke Jean-Claude Juncker korábban maga is pozitívan viszonyult hozzá.
A kiszivárogtatók jogi védelme az eltérő tagállami szabályozások miatt rendkívül kiegyensúlyozatlan jelenleg az EU-ban – mutatott rá brüsszeli tudósítóknak Jávor Benedek, a Zöldek átláthatósági munkacsoportjának társelnöke. Miközben Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Szlovéniában külön törvény szabályozza a közérdekből kiszivárogtatók védelmét, addig hat tagországban semmi sem védi őket, illetve az országok többségében szektor-specifikus jogszabályok szabályozzák a kérdést.
Az új irányelv jogi alapjának a Zöldek az EU-szerződésnek a munkakörülmények védelméről szóló (151 és 153-as) cikkét javasolják. ami Julia Reda (német zöldpárti) képviselő szerint mindenkire vonatkozik, aki munkaszerződéssel rendelkezik. Érdekesség, hogy ezen a címen az NSA megfigyelési programját leleplező Edward Snowdenre is kiterjedne a védettség.
Az irányelv védettséget biztosítana jelenlegi és korábbi alkalmazottaknak egyaránt, minden ágazatban, függetlenül attól, hogy az állami- vagy a magánszférában dolgoznak. Azok a leleplezések, kiszivárogtatások esnének védelem alá, amelyek a közérdeket sértik vagy fenyegetik, történjenek azok a múltban, vagy a kiszivárogtatás idején, illetve a veszély fennállása esetén. A jogi védelem azoknak a kiszivárogtatóknak is járna, akik nem szándékoltan nem pontos információkat szivárogtatnak ki. Julia Reda emlékeztetett ré, hogy a kiszivárogatókkal szemben a munkaadók gyakran azon az alapon kezdeményeznek büntetőpert, hogy nem közérdekből, hanem önös érdekből (például munkahelyi sérelem) szivárogtatnak ki bizalmas információkat. A jövőben a tervezet értelmében a kiszivárogtató szándékára nem lehetne hivatkozni, kizárólag a közérdek számítana.
Annak ellenére, hogy Luxemburgban törvény szabályozza a kiszivárogtatók védelmét, a LuxLeaks (a multinacionális cégek számára óriási kedvezményeket biztosító adómegállapítások) ügyben a Pricewaterhouse (PWC) könyvvizsgáló cég azért tudta bíróság elé idézni az ügyet kiszivárogtató korábbi alkalmazottját, Antoine Deltourt, hogy a luxemburgi jogszabály nem adott mentességet a médián keresztül történő kiszivárogtatásra.
A zöldek által készített tervezet már a médián, így a közösségi médián, keresztül történő leleplezéseknek is jogi védelmet biztosítana, hasonlóan a más csatornákon történt kiszivárogtatásokhoz.
A jogszabály tervezete széles körű védelmet biztosítana a kiszivárogtatók számára. Így mentességet élveznének a büntető jogi, a polgári jogi eljárások alól, valamint a fegyelmi eljárások és más munkahelyi szankciók, így elbocsátás, lefokozás, előléptetés megvonása, megfélemlítés, lélektani nyomásgyakorlás stb. alól is.
A bizonyítás terhe a munkaadón lenne. Neki kellene bizonyítania, hogy a kiszivárogtató ellen hozott intézkedéseknek nincs közük a kiszivárogtatáshoz. A tervezet egy éves jelentési mechanizmus és egy, a kiszivárogtatásról szóló uniós adatbázis létrehozását is magába foglalja. Arra is felszólítaná a tagállamokat, hogy szankciókat léptessenek életbe a direktívát megsértők ellen, ami lehetőséget biztosítana az anyagi kártérítésre.
A javasolt szöveg a kiszivárogtatók névtelenségét és személyük védelmét is szavatolná.
Jávor Benedek a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy az uniós intézményeknek kellene jó példával élen járniuk a közérdekből kiszivárogtatók megvédésével. „A gyakorlatban még nem ez a helyzet, bár az év elején hatályba lépett új viselkedési kódex a helyes irányba tett lépés. De, nem elég, javítani kell rajta” – tette hozzá.
A magyar képviselő szerint szinte egyetlen olyan eset sem fordult elő a gyakorlatban, amikor üzleti titkokat visszaélésszerűen szivárogtattak ki. Ellenben legalább 100 olyan esetről tudomásuk van, amikor közérdekből kiszivárogtatókat büntetéssel sújtottak a tagállamokban.
Jávor szerint a titkokat nem lehet minden áron körbebástyázni, de nemzetbiztonságot vagy nukleáris biztonságot érintő ügyek természetesen más megítélés alá esnek.
Hozzászólások (0)