Jócskán megugrottak a beruházások

Megosztás Tetszik

2018 II. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások bővülése, a volumen 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, magas bázist. A beruházások növekedése szinte a teljes magyar gazdaságot jellemezte. 2018 I. félévében a beruházások volumene 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH.

2018 II. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,2 százalékkal haladta meg, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 24 százalékkal.

2018 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

A beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházásoké ugyancsak 15, a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 16 százalékkal növekedett.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.

A gazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (22 százalékkal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és -felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (például irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások negyedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek. Az alágak mintegy felében regisztráltunk bővülést, a legnagyobb mértékűt a villamos berendezések gyártásában. Kiemelkedő volt a volumennövekedés a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. Ugyanakkor a járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki – csökkentek.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (9,7 százalék), a kiskereskedelmi üzletek mellett pedig a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A nagyrészt közösségi finanszírozású területek közül – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén is megvalósult beruházásoknak köszönhetően 75, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 23 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt – 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések. (Előbbi három terület részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból több mint egytized volt.) A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (21 százalék) továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták.

Néhány kisebb súlyú ágban a beruházások volumene ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény (21 százalékos) növekedéséhez. Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak jelentős bővülésében (66 százalék) informatikai eszközök beszerzése, az energiaipari növekedésben (67 százalék) naperőművek telepítése is szerepet játszott.