Jócskán átírták a lakhatási támogatásról szóló rendeletet

Megosztás Tetszik

Másfél év helyett csak egy évig kaphat 2015. január 1-jétől vissza nem térítendő adómentes lakhatási támogatást az a munkavállaló, aki a lakóhelyének a betöltendő munkahelytől való távolsága miatt lakást, albérleti szállást kénytelen bérelni. Minden hónapra ugyanakkora összegű támogatás jár.

A részletes jogszabályi előírásokat a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet tartalmazza.

Lakhatási támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható,

– akit legalább egy hónapja álláskeresőként tartanak nyilván (korábban három hónapig kellett várni);

– aki olyan, legalább hat hónap időtartamra szóló, és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 kilométerre van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta – tömegközlekedési eszközzel történő – oda- és visszautazás ideje az öt órát meghaladja;

– aki nem rendelkezik saját tulajdonában, vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő olyan lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 kilométert, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát;

– aki más foglalkoztatóval létesít munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt, kivéve, ha a létesítendő munkaviszonyban a munkavégzés helye eltér az utolsó munkaviszony munkavégzési helyétől;

– akinek az utolsó munkahelye nem a munkavégzés helye szerinti településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít;

– aki a lakhatását a munkavégzés helyén, vagy annak közelében lévő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és

– aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

A jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező számára a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya rendszeres, de a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát meg nem haladó jövedelmet biztosítson.

A rendelet értelmében munkaviszony alatt a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyát, a honvédek szolgálati viszonyát, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt kell érteni.

Közeli településnek az tekinthető, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 kilométert, vagy amelytől a munkavégzés helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el az öt órát.

A csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók és a közfoglalkoztatottak esetében nem feltétel az álláskeresőként egy hónapig tartó nyilvántartás. Pályakezdő álláskeresők esetében szintén nem feltétel az említett nyilvántartás, és nem kell vizsgálni azt sem, hogy az utolsó munkahelye a munkavégzés helye szerinti településen volt-e.

A lakhatási támogatás időtartama maximum 12 hónap. A mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a bérleti díj és a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség együttes összegének megfelelő összeg, de legfeljebb havi

– 100 ezer forint,
– 150 ezer forint, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább két fő,
– 200 ezer forint, ha az ingatlant három vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel.

Több személy esetén egyenlő arányban megosztva jár a támogatás.

A korábban hatályos szabályozás szerint a lakhatási támogatást maximum 18 hónapig lehetett adni, és hathavonta csökkent az összege: az első hat hónapra havi 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra pedig már csak 40 ezer forint támogatást járt.

Közeli hozzátartozónak minősül:

– a házastárs, az élettárs,

– a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

– korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

– 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

A támogatást a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell kérelmezni a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának az álláskereső lakóhelye szerint illetékes foglalkoztatási feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervénél, a rendelkezésre bocsátott nyomtatványon. A folyósítás a kifizetést igazoló bizonylatok bemutatását követően utólag történik, de a munkavállaló kérelmére a költségek megelőlegezésére egy alkalommal a bérleti szerződésben megállapított óvadék (kaució) összegéig, de legfeljebb 2 havi támogatási összeg mértékéig előleg is nyújtható.

A támogatás időtartama alatt a munkavállaló részére egymást követően több ingatlanra kötött bérleti szerződés esetében is megállapítható a támogatás, azonban a költségek emelkedése a támogatás összegét nem befolyásolja. A támogatás folyósítási időtartamának kimerítését követően újabb támogatás annak lejártát követő 24 hónap elteltével állapítható meg (korábban 36 hónap volt a várakozási idő).