Javaslatcsomag a hálapénz, számla nélküli szolgáltatás visszaszorítására, illetve a katás orvosokat érintő jövő évi változásokra

Megosztás Tetszik

Javaslatcsomagot állított össze a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata ellen, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) alkalmazó orvosokat hátrányosan érintő jogszabály-módosítások megváltoztatása érdekében a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete.

Több ezer egészségügyi szakembert érint hátrányosan a kata jövő januártól hatályos változása, amely 40 százalékos büntető adóval szankcionálja, ha egy kifizető ugyanazon kisadózó vállalkozónak adott évben 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat – mondta a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő szervezet keddi online sajtótájékoztatóján Leitner György, az egyesület elnöke.

A katát választó orvosok egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is dolgoznak, így esetükben nincs szó színlelt munkaviszonyról – hangsúlyozta.

A változás jelentős teher lenne a koronavírus-járvány miatt egyébként is nagy nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakembereknek és a velük szerződésben álló szolgáltatóknak. Ezért a Primus azt kéri a törvényhozóktól, hogy az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ – jelezte Leitner György. Kiemelte, hogy az érintettek száma kicsi a mintegy félmillió katás vállalkozóhoz képest, ezért az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne a szigorítás feloldása.

A szervezet javaslatait ismertetve az elnök kitért arra, hogy a büntetőjog jelenleg is lehetőséget ad a hálapénz elleni fellépésre, az egyesület szerint azonban hatékonyabb lépésekre van szükség a közfinanszírozott ellátásban elterjedt gyakorlattal szemben.

A Primus szerint a már adott jogszabályi hátteret fokozott figyelemmel kellene alkalmazni a kikényszerített hálapénzre – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az egészségügyben napirenden lévő bérrendezés megfelelő időpont az eddiginél határozottabb fellépésre a paraszolvencia minden típusa ellen.

A nem átláthatóan működő lakásrendelőkről és magánrendelésekről szólva elmondta, az egyesület becslése szerint legalább 100 milliárd forint árbevétel keletkezik a magánegészségügy szürkezónájában számlaadás és adófizetés nélkül. Ezek a rendelők az állami költségvetést és a tisztességesen működő piaci szereplőket is megkárosítják, ezért a Primus szigorúbb fellépést sürget visszaszorításuk érdekében.

A Primus a járvány tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg a telemedicinális ellátások szabályozása, valamint a privát és a közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködése érdekében is, amelyekkel álláspontjuk szerint részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait.

Az egyesület 2018-ban hozta létre a Minősített magánegészségügyi szolgáltató védjegyet, amelyet szigorú szakmai minősítési eljárás során, audit és próbavásárlás után szerezhetnek meg a szolgáltatók. Az eddig csak a Primus-tagok számára elérhető minősítést 2020 szeptemberétől minden iparági szereplő számára elérhetővé tették, méretüktől és specializációjuktól függetlenül - mondta Leitner György.