Itt a jelentés az MNB-alapítványok fb-vizsgálatáról: minden oké?

Megosztás Tetszik

Nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki alapítványok vizsgálatáról szóló felügyelőbizottsági jelentést.

Összhangban áll a jegybanktörvényben foglalt feladatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak létrehozása, és megfelelnek a jogszabályi előírásoknak az alapító okiratban rögzített alapítványi célok, illetve az alapítás számviteli elszámolása mind az alapítónál, mind az alapítványoknál – állapítja meg  egyebek között az MNB felügyelőbizottságának (fb) kedden nyilvánosságra hozott jelentése.

Az MNB honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint az alapítványok alapító okiratában megjelölt célok – amelyek kimondottan az oktatás bizonyos területeire vonatkoznak – egyértelműen támogatják a kormány gazdaságpolitikát.

Az alapítói vagyonátadással az MNB vagyoni helyzete nem romlott, az alapítványok alapítói tőkejuttatásai az MNB nyereségéből származtak – írják a jelentéstevők, hozzátéve: ugyanakkor az alapítói vagyonátadás nagyságrendjének értékelése kellő alátámasztással nem végezhető el.

Az fb megállapítása szerint az alapítványok számára történő vagyonrendelés nem veszélyeztette a jegybank elsődleges célját és alapvető feladatai teljesítését. Az MNB a jegybanktörvény által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról.

Megjegyzik, hogy az európai tagállami központi bankokra vonatkozó nemzetközi rendelkezések sem korlátozzák a tagok nem elsődleges feladataival kapcsolatos tevékenységet, így a társadalmi szerepvállalást.

Az fb szerint az MNB alapokmányában megfogalmazott támogatási stratégia, továbbá az alapítványi célok megfelelnek a törvényi elvárásoknak. Az MNB által definiált célok megvalósítása érdekében kiválasztott működési forma életképes és támogatható. A felügyelőbizottság megállapítása szerint az alapítványok létrehozása erre megfelelő megoldás, amit nemzetközi példák is alátámasztanak.

A jelentés arra is kitér, hogy az alapítványok és az MNB szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. Az MNB-nek így – ha nem is jogi értelemben – érdemi befolyása van a Pallas Athéné alapítványok működésére, azonban ez az fb véleménye szerint a rendelt vagyon nagyságrendje miatt szükséges is.

Nemzetközi példákat vizsgálva azt is megállapították, hogy a külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége részben illeszkedik külföldi társainak oktatási programjaihoz, de elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága egyedinek tekinthető.

A jelentés szerint az MNB a vizsgált hat alapítvány számára összesen 259,6 milliárd forint pénzeszközt adott át: ebből 2013-ban 2 milliárd, 2014-ben 245 milliárd, 2015-ben 12 milliárd, 2016-ban –a vizsgálat lezárásáig – 0,6 milliárd forintot. Az alapítványoknak átadott ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 2014-ben 2,4 milliárd forint volt, 2015-ben pedig további 4,5 milliárd forint értékű ingatlan-átadás történt.

A pénzeszköz- és ingatlanátadásokat az MNB az éves eredmény-kimutatásaiban a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítások között számolta el. A pénzeszköz átadása deviza esetén a devizaköveteléseket csökkentette, míg forint esetén a likviditást lekötő instrumentumok (forint kötelezettségek) értékét növelte a mérlegben. A vagyonátadás számviteli elszámolása ráfordításként az eredménykimutatásban a tárgyévi eredmény csökkenésében jelenik meg.

A jelentés leszögezi, hogy a felügyelőbizottság vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, hatóköre az MNB, mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik.