adozona.hu
Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt
//test-adozona.hu/altalanos/Ismet_elfogadta_az_Orszaggyules_a_kozigazga_M0UVG0
Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt
Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.
Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvény formailag ugyan nem módosította volna a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvénynek a bíróságokat felsoroló részét, tartalmilag azonban kiegészítette volna azt egy új bírósággal.
A törvény ezért úgy módosult, hogy abból kikerült a "felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel.
A szabályozás emellett a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepelteti a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyja a törvényből.
A jogszabály – amelyet elsőként tavaly december elején fogadott el a Ház – bevezeti a differenciált hatáskör telepítését. A kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál egyesbíró dönt a perben, bonyolultabb kérdésekben azonban három bíróból álló tanács jár el.
A szavazást megelőző vitában Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság (tab) nevében szólva felidézte: december 6-án fogadta el törvényjavaslatot az Országgyűlés, majd a köztársasági elnök indítványára, januárban az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette. Közölte: a tab által benyújtott módosítás kiküszöböli az alkotmányellenességet, és megfelel az Alkotmánybíróság által megfogalmazott kívánalmaknak.
Répássy Róbert, fideszes képviselő azt hangoztatta, hogy a törvény eredeti szándéka nem változott, a javaslat továbbra is az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát szolgálja, illetve a végrehajtó hatalom a jövőben is bírósági kontroll alatt működik majd.
Az MSZP szerint nem apró módosításról van szó – szögezte le Bárándy Gergely. A szocialista képviselő közölte: az eredeti törvény "maga volt a szégyen, az igazságügyi miniszter személyes szégyene", hiszen az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogszabály sérti a jogbiztonságot és a bíróságok szervezetére vonatkozó előírásokat. Szerinte a kormány szándéka eredetileg egy önálló közigazgatási bíróság, vagyis egy "fideszes pártbíróság" létrehozása volt, de mivel ez elbukott, azt a megoldást választották, hogy egy feles törvénnyel megkerülik a kétharmados tárgykört, és "sunnyogó, lappangó módon" hozzák létre ezeket bíróságokat.
Az MSZP üdvözli a törvényalkotási bizottság módosítóját, de azt nem támogatják a szavazáson, mert szerintük a törvény egésze számos szakmai hibát tartalmaz – tette hozzá Bárándy.
Staudt Gábor, a Jobbik képviselője is arra emlékeztetett, hogy a kormány kétharmados támogatás hiányában próbálta megkerülni a kétharmados kereteket, de nem járt sikerrel. Jelezte: a szavazáson tartózkodni fognak, nehogy úgy tűnjön, hogy ezért mindenki bűnös, csak a kormány nem.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a törvényalkotási bizottság módosítója betű szerint követi az Alkotmánybíróság döntését. Megjegyezte: bár Bárándy Gergely "pártbíróságokat vizionált", megnyugtatja, hogy sem szándék, sem lehetőség nincs erre a magyar alkotmányos rendszeren belül.
Hozzászólások (0)