Iránymutatás kell a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak – 2019 mérlege a Kúrián

Megosztás Tetszik

A Kúria 2019. második félévi munkájának értékeléséről december 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Darák Péter elnök elmondta: 2019 a visszajelzések éve volt. Egyrészt nyugvópontra jutottak a Kúriát érintő jogalkotási kérdések, másrészt kialakult a közigazgatási ítélkezésre vonatkozó új szabályozás.

Október 21-én elfogadták a Kúria középtávú intézményi stratégiáját a következő 5 évre, amely kiemelt célként kezeli – többek közt – a Kúria jogegységesítést szolgáló iránymutatását és annak publikálását. Folyamatban van a joggyakorlat-elemzés egységes módszertanának kialakítása is. Ehhez a jövőben a Kúrián külön testület tekinti át és összegzi az elmúlt nyolc év joggyakorlat-elemző tevékenységét, melynek egyik legfontosabb funkciója, hogy visszajelzést adjon a jogalkotó felé a jogalkalmazási problémákról – mondta a Kúria elnöke.

Dr. Kónya István elnökhelyettes szerint vannak példák a bírói joggyakorlat által kimunkált szempontok törvénybe emelésére: a büntetésvégrehajtási bíró tevékenységéről szóló Kúriai elvi határozat megállapításai bekerültek a 2019. január 1-jétől hatályos büntetésvégrehajtási törvény indokolásába.

Dr. Kalas Tibor, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium (KMK) vezetője kiemelte: az Országgyűlés előtt lévő jogszabálymódosítások lezárják a közigazgatási bíráskodás körüli vitás kérdéseket. A Kúria szerepe a módosítások után megerősödhet, mivel közigazgatási ügyekben valamennyi jogorvoslati lehetőség a Kúria elé kerülhet áprilistól. Az idei év egyik legmegosztóbb témájaként a közhatalmi szervek feljogosítását említette alkotmányjogi panasz benyújtására, amit – véleménye szerint – a fegyveregyenlőség elve indokol.

Dr. Tánczos Rita, a KMK munkaügyi szakágának igazgatási feladatokkal megbízott bírája arra az új Mt.-módosítási javaslatra hívta fel a figyelmet, mely a Kúria ajánlása folytán kötelezővé tenné a versenytilalmi megállapodás írásba foglalását (T/8013).

Dr. Orosz Árpád polgári kollégiumvezető a kollégium féléves tevékenységéből a West Balkán-ügy kártérítési határozatainak és az új Pp. értelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület állásfoglalásainak megszületését emelte ki. Elmondta azt is: az új Ptk. értelmezésével kapcsolatos kérdések megválaszolására tanácsadó testületet hoznak létre a jogászi hivatásrend képviselőiből.

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője felhívta a figyelmet az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntéseire, melyek megerősítik a Kúria devizahiteles ügyekben követett joggyakorlatát. A devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos perek során eddig 33 ügyben mondták ki a szerződés érvénytelenségét, ezekből jelenleg kevés van a Kúria előtt, az azonban már elmondható: megtörtént azon szempontok kimunkálása, melyeknek megfelelően el lehet dönteni, mikor állapítható meg a megfelelő pénzintézeti tájékoztatás hiánya.