Interneten tőzsdézik? Így kell adót fizetnie

Tisztelt Kérdező!

Az összefoglalómban igyekeztem össze szedni, hogy mely feltételek azok, amely esetben az ellenőrzött fogalom a tőkepiaci ügylet tekintetében teljesül.

A jogszabály az általánosan értelmezett a tőzsdei ügyletek alatt „csak" az ún. „ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket" érti. A megnevezés arra utal, hogy azokra az ügyletekre vonatkoznak a speciális adószabályok, amelyek olyan tőkepiacon (tőzsdén) bonyolódnak, ahol azt megfelelő hatósági felügyelet ellenőrzi.

Ilyen piacok azokban az országokban vannak, amelyekkel hazánknak a kettős adóztatást elkerülő egyezménye van. Gyakorlatilag tehát az összes fejlett tőkepiaccal rendelkező ország tőzsdéi ellenőrzött tőkepiacnak tekinthetők, beleértve természetesen Magyarországot is. Aki tehát olyan állam tőkepiacán ér el nyereséget, amely nem ellenőrzött tőkepiac, arra nem alkalmazhatók az ellenőrzött tőkepiaci szabályok, amelyek előnye a veszteségek és nyereségek elszámolása és évek közötti adókiegyenlítésben rejlő lehetőségek érvényesítése.

Ismétlésképen a feltételek a következők.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet körébe tartozik a tőzsdén, illetve devizapiacon elért hozam, ha pénzügyi szolgáltató, a brókercég felügyeleti engedéllyel kell, hogy rendelkezzen; ennek hiányában más szabályok érvényesek,

– a pénzügyi szolgáltató székhelye az Európai Unión belül van, és a saját országában aktív pénzügyi felügyelettel rendelkezik,

– az adóévben elért hozamot a következő naptári év szokásos SZJA bevallási határidejéig (magánszemélyek esetén május 20-ig) köteles az adózó bevallani és megfizetni

– az adó mértéke 16 százalék; az eho nem terheli az ily módon szerzett jövedelmet

– az adózó jogosult az adókiegyenlítésre, amely alapjául az adóévet megelőző maximum kettő adóév vehető alapul

– a brókercégnek biztosítania kell a tételes elszámolás lehetőségét, azaz a nyertes és vesztes ügyletek is látszanak az igazolásokon.

Természetesen PSZÁF már nincs, helyette a felügyelet van, amit 2013 évi CXLIII tv. 11 § (a) pontja 2013.10.01. nappal az MNB hatáskörébe utal.

A feltételek nem csak a belföldi ügyletekre vonatkoznak, így ha az adott ország tőkepiaci ügyelete megfelel a fenti kritériumoknak, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szja szabályát a Magyar adóügyi illetőségű korlátlan adókötelezettségű adóalany alkalmazhatja, aminek a lényege, hogy Magyarországon hogyan adózik az így megszerzett jövedelem, melyet az írásban érintettünk.

A kettős adózás elkerülési egyezmények a lényege, a nevében van, következésképpen, hogy a szerződő országok olyan megállapodást kötnek egymással, aminek következtében, egyik és másik ország adókötelezettséggel érintett adóalanya, egyik és másik országban szerzett jövedelme után az adót, hol, milyen szabályok, milyen mérték figyelembe vételével állapítja meg.

Ha nincs kettős adózás elkerülés érdekében a szerződő országoknak megállapodása, egyezménye, ott akkor az adóügyi illetőség szerint, ha Magyar állampolgárnak van, Magyarországon korlátlan adókötelezettsége mindenképpen fizet adót, még akkor is, ha a szerzés országa szerint is fizetett.

Nézzünk egy kis fogalom tárat. Az szja 3 § (79.) hogyan rendelkezik a Befektetési szolgáltatóról, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési alapkezelő és hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is.

Nézzük az kifizető fogalmát az Art 178 § (18) alapján 18. kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek.

A fentiek alapján, összességében megállapítható, hogy akkor beszélünk, ellenőrzött tőkepiaci ügyletről, ideértve a deviza ügyletett is, ha valamennyi feltétel teljesül. A kérdésre igennel vagy nemmel történő választ adni nem tudok, és nem is vállalkozok. Ha a feltételeknek megfelel, nem ismétlem, akkor lehet alkalmazni a kedvezményes adóztatási szabályt az ellenőrzött ügyletek tekintetében, ha nem felel meg akkor, a jövedelem típust kell megállapítani, ami a teljesség igénye nélkül, ettől lehet akár árfolyam nyereségi szabály is, ha annak megfelelő ügyletről beszélünk, és arra vonatkozó szabályt kell és lehet rá alkalmazni, de akár egyéb jövedelem is lehet.

Az árfolyam nyereség szerinti adózás szja 67 §, tételesen felsorolja, hogy mely típusú ügyletek tartoznak ezen adózási szabály alá. Abban az esetben, ha nem minősül ellenőrzött tőzsdei ügyletnek, akkor még lehet akár árfolyam nyerségből származó jövedelem is, de lehet esetleg kamat jövedelem, amit az szja 65 § -a szabályoz. És lehetséges, hogy egyéb jövedelem is. A kérdésben érintett devizakereskedés nem lehet árfolyamnyereség, és nem lehet kamat sem álláspontom szerint, mert a jogalkotó ezen ügyletek esetében hazánkban taxatívan sorolja fel, melyek azok a jövedelmek, amikre mit és hogyan lehet alkalmazni. Ebből következik, hogy ha nem ellenőrzött, szabályozott, akkor nem sorolja be, ezért valósinű, hogy az ilyen jövedelem a korlátlan adókötelezettségű adózó esetében egyéb jövedelemként, azaz 16 % szja és 27 % ehó kötelem mellett keletkezik.

A jövedelmet az szja 5 § -a szerint forintban kell meghatározni, annak alkalmazási szabályait, a 6 § szabályozza. Mely szerint. A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) bevétel esetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában
c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a b) pont szerinti vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;
b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően
a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához,
b) a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Maradok tisztelettel