Ingyen jogosítvány középiskolásoknak, közmeghallgatás korlátozása, szakszervezeti jogok leépítése, munkavédelmi szabályok lazítása – katyvasz salátatörvény a parlament előtt

Megosztás Tetszik

Általános vita keretében tárgyalta mai ülésén az Országgyűlés az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a kormány kiemelt célja az állam működésének egyszerűsítése, észszerűsítése, az erős és hatékony állam működésének megteremtése. A 78 törvény módosítását tartalmazó anyag legfontosabb irányai között említette az állam vállalkozásokkal szembeni felesleges és szükségtelen intézkedéseinek leépítését, valamint azt, hogy a javaslat elfogadása esetén a módosítás szűkíti a különböző szabályzatok készítésére kötelezettek körét.

Pozitív változás, hogy kiszélesítik az egyszerűsített éves beszámoló benyújtására jogosult vállalkozások körét, a jövőben a kötelező munkavédelmi oktatás egyes esetekben egy általános tematika átadásával teljesíthetővé válik, a korábbi hat helyébe pedig egy egységes foglalkozási igazolás lép, amelyet akár elektronikus formában is kiadhatnak a munkáltatók. Emellett kiterjesztik az egyszerűsített bejelentés jogintézményét is. Fontos elemként említette az államtitkár az egyes hatósági engedélyek érvényességének határozatlan tartamúvá alakulását.

A közmeghallgatás veszélyhelyzeti szabályozásának törvényi keretbe ültetése kapcsán megemlítette: személyes megjelenés nélkül, honlapon történő közzététellel meghirdetett konzultációkat a koronavírus-járvány és a jelen helyzet okán már tartottak. Úgy nyilatkozott, ez "az ügyfelek és a hatóság részéről is kényelmes megoldás". Megjegyezte: az internet és az elektronikus közigazgatás elterjedtsége miatt "anakronisztikus egyes döntések hirdetőtáblás közzététele".

A családok segítésének eszközeként említette az államtitkár, hogy a jövőben a házasságkötési szándékot személyes jelenlét helyett elektronikus úton is be lehet jelenteni, és csak akkor kell megtenni a családi adókedvezményekhez kapcsolódó nyilatkozatokat, ha változás állt be a körülményekben.

Kitért arra is: a középiskolában és szakképző intézményekben tanulók számára ingyenes lesz a jogosítvány megszerzése, a 18. életévüket betöltötteknek automatikusan ügyfélkaput nyitnak.

Nagy Csaba, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat csökkenti a vállalkozások és a munkavállalók adminisztratív terheit, a közigazgatás működésének modernizálása növeli a partnerséget és az átláthatóságot, az egyszerűsített, digitalizált folyamatok csökkentik az állam költségeit, valamint a vállalkozások és a munkavállalók adminisztratív terheit.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint a kormány célja ezzel a javaslattal is az oligarchák érdekeinek kiszolgálása és a munkavállalók kiszolgáltatottá tétele. "Kevesebb védelem a munkavállalóknak, a polgároknak, több hatalom a kormánynak és a nagyvállalatoknak, erről szól ez a történet" – összegzett az ellenzéki politikus.

Kifogásolta a munkavédelmi oktatást helyettesítő munkavédelmi tematikát, jelezve, meglátása szerint ez a valódi munkavédelmet nem biztosítja. Javasolta a kormánynak, hogy ha valóban a vállalkozások terheit akarják csökkenteni, akkor töröljék el a kötelező kamarai tagságot.

Arató Gergely szerint "kilóg a politikai lóláb" a javaslatnak a szakszervezeti tagdíjak átutalásáról szóló része alól. A kormánynak nem tetszik a szakszervezetek működése, ezért megpróbálják ellehetetleníteni őket.

A kormánynak nem tetszik továbbá, hogy a közmeghallgatásokon az emberek elmondhatják a véleményüket, ezért javasolják a "jobban kézben tartható", online részvételt a személyes helyett.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka rámutatott: a bürokráciacsökkentés legalább olyan fontos, mint az adócsökkentés. Az ilyen intézkedések nemcsak az embereknek és a vállalkozásoknak jók, hanem az ország versenyképességét is javítják.

A kormány eredményei között említette, hogy már 2500 ügytípust lehet kormányablakokban, online intézni, és 2021-től másfélmillió ügy vált illetékmentessé.

Komjáthy Imre, az MSZP vezérszónoka szerint a salátatörvények sajátossága, hogy nagyon jó, hasznos és előremutató javaslatok közé vannak elbújtatva azok, amelyek károsak. A Fidesz salátatörvényeiben az ördög a részletekben lakik, és jelen esetben is el vannak rejtve azok a passzusok, amelyek a munkavállalókat és a szakszervezeteket érintik.

A szakszervezetek megdöbbentek, hogy a korábbi heves tiltakozás ellenére ismét előzetes egyeztetés nélkül, két munkavállaló-ellenes javaslatot akarnak megszavaztatni a parlamenttel. Szerinte az új módosításban kőkemény retorzióval reagál a kormány a korábbi tiltakozásokra.

Kitért a szakszervezetek által indított tiltakozó petícióra is, majd azt mondta: a kormány nemcsak arcul csapta a munkavállalókat, hanem ismét megszegte a Brüsszelnek tett egyeztetési ígéretét, és totálisan semmibe vette a munkavállalók jogait. A képviselő óriási felelőtlenségnek tartja, hogy a munkavédelmet leépíti a kormány. Problémának nevezte, hogy egyre több külföldi munkavállaló érkezik, de tolmácshiány van. Ezért is hoznák ezt a javaslatot, hogy a saját nyelvén odaadják a munkavállalóknak a munkavédelmi leírást. Ennek elolvasását az egyénre bíznák, aminek végzetes következményei is lehetnek – figyelmeztetett.

Úgy látta, a szakszervezetek működését, a munkavállalók egységes és erős fellépését, lépésről lépésre lerombolná a kormány, ez a javaslat valódi célja.

Fekete-Győr András, a Momentum vezérszónoka szerint a kormány folyamatosan csökkenti a demokratikus beleszólás lehetőségét, és Magyarországon ez különösen igaz az akkumulátorgyárakra. Szóvá tette, hogyha a debreceniek népszavazást akarnak az akkumulátorgyárakról, akkor azt nem lehet, viszont adófizetők százmilliárdjaiból támogatják, hogy ezek a monstrumok áramot kapjanak, és lazítanak a munkavédelmi előírásokon is.

Kitért a javaslat azon részére is, miszerint nem kellene személyesen közmeghallgatást tartani. Azt ígérte, ők minden egyes településen megszervezik a helyieket, ha bármilyen, az érdeküket sértő beruházást akarnak odavinni. Felvetette, hogy akár a jövőben online is tarthatnának parlamenti üléseket, kényelmesebb lenne bejelentkezni pizsamában. Aki nem mer a magyarok szemébe nézni, az ne jöjjön ide, hanem menjen máshova – jelentette ki, hozzátéve: az embereknek joguk van a gyártulajdonosok szemébe nézni és kérdéseket feltenni.

Feltette a kérdést, hogy amikor keleti befektetőkkel van dolga a kormánynak, miért viselkedik nyusziként? Hajtsák végre a környezetvédelmi szabályokat! - szólított fel, hozzátéve: ha meghalnak magyarok, ne alacsony bírságot, tízmillió forintot kelljen fizetniük ezeknek a gyáraknak, hanem tiltsák be az adott tevékenységet.

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka szerint számos fontos javaslatot tartalmazó salátatörvényt tárgyalnak. Akkor adnák meg a tiszteletet minden területnek, ágazatnak és a törvényalkotásnak, ha témánként, ágazatonként tárgyalnák az egyes kérdéseket – szögezte le. Amikor a közmeghallgatás, a B-típusú jogosítvány érintve oktatással, egészségüggyel kerül egy javaslatba, azzal a parlamentben ülő képviselőket és a magyar állampolgárokat egyaránt megsértik és semmibe veszik.

Kritikaként fogalmazta meg, hogy a javaslat alapján az állampolgárok nem élhetnének a jogukkal, hogy szemtől szemben találkozzanak a települések vezetésével véleményük elmondására. Az, hogy a digitális világban kiszélesítik a lehetőségeket, támogatható, de ez ne váltsa ki a személyes meghallgatást – húzta alá.

Maximálisan támogathatónak gondolja a középiskolákban és a szakképző intézményekben a B-típusú jogosítvány megszerzésének ingyenességét. Szükségesnek tartaná ugyanakkor a tehergépjármű-vezetéshez szükséges jgosítvány megszerzésének támogatását is, tekintettel arra, hogy  több tízezren hiányoznak a rendszerből.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka kijelentette, az állam feladata a polgárainak a szolgálata, "önök viszont azt gondolják", hogy az állam a hatalom gyakorlásának és a polgárok elnyomásának az eszköze. A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek mondott ügyekben útban van a közmeghallgatás, a hirdetmények száműzésével az átláthatóságot akarják csökkenteni, a szakszervezetek tagdíjbevételének mérséklésével a munkások erejét akarják letörni, a munkavédelmi törvény gyengítésével pedig a dolgozók ellen lépnek fel – sorolta meglátásait.

A "köz nélküli közmeghallgatás" eddig a veszélyhelyzetre hivatkozva rendelet formájában működött. Most azt a gyakorlatot akarják felszámolni, hogy a választók két választás között is kifejezhessék véleményüket, ez azonban alkotmányellenes – jelentette ki a politikus.

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások ügyintézését is tovább gyorsítják, a hirdetményeket pedig a legtöbb közigazgatási hatósági eljárásban "száműzni akarják" – mutatott rá a képviselő.

Tordai Bence arra is kitért, hogy az indítvány alapján a jövőben a szakszervezeti tagdíjakat sem lehet a megszokott módon beszedni. A szakszervezet nem valamiféle államszocialista csökevény, még a kapitalista rendszerben is a szervezett dolgozói érdekvédelem legfontosabb intézménye – szögezte le.

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslatnak vannak kifejezetten jó részei, például a büntetlen előélet ellenőrzésének leegyszerűsítése. A nagyobb állami beruházások, például a vízkárelhárítási célú létesítmények esetében azonban nem szerencsés a közmeghallgatást a végletekig leegyszerűsíteni – hangoztatta. Az embereket nem nagyon érdeklik a közügyek, éppen ezért inkább motiválni kellene őket, hogy legalább évente egyszer részt vegyenek egy általános célú közmeghallgatáson – jegyezte meg.

A csomagból kimaradt a termőföldek adásvételéhez kapcsolódó szabályrendszer, pedig a magyar vidék, az agrárium számára fontos lenne a folyamatok egyszerűsítése – vetette fel. Az akkumulátorgyárak esetében azonban éppen, hogy nem egyszerűsíteni, hanem szigorítani kellene – szögezte le.

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka a közmeghallgatás elhagyhatóságáról azt mondta, hogy a járvány alatt az emberek közti kontaktus minimálisra csökkentése volt a cél. Jelenleg a kontaktus csökkentésének a célja a nagy cégek érdekeinek kritikátlan kiszolgálása. Hozzátette, az átláthatóság ott kezdődik, amikor egy beruházónak válaszolnia kell a működéséhez kapcsolódó kérdésekre.

A mikrogazdálkodók és a mikrovállalkozások valóban érdemi segítséget kapnak a törvényjavaslatban, azonban az is lehetővé válik, hogy azok a környezetszennyező cégek is hozzájuthassanak az állami támogatásokhoz, amelyek fennakadnak a hatósági rostán – mutatott rá Csárdi Antal.

Kijelentette: az indítvány megnehezíti a munkavállalói érdekképviseletek helyzetét. "Önök eladják a nagy cégek és a NER-hez közelálló gazdasági érdekcsoportok érdekeinek oltárán a magyar állampolgárt" – foglalta össze véleményét.