hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ilyen változások várhatóak a hazai munkaerőpiacon a következő negyedévben

  • adozona.hu

2023 második negyedévében a hazai munkáltatók 26 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 22 százalékuk tervez. Létszámnövelésre főként a nagyobb vállalatok körben kerülhet sor, az álláskeresők ebben az időszakban leginkább az energia és közmű, a pénzügy és ingatlan, valamint az IT-szektorokban számíthatnak élénk munkaerő-keresletre – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett munkaerőpiaci előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított nettó foglalkoztatási mutató (NFM) 2 százalékos átlagos értéket ért el, amely 10 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értékénél, ugyanakkor 10 százalékponttal elmarad az egy évvel korábbi +12 százalékos szinttől.

„Két negyedévnyi visszaesést követően a hazai munkáltatók körében újra pozitív munkaerő-felvételi trendet mérünk a következő három hónapra – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – A recessziós forgatókönyv lehetősége miatti óvatosság lassan oldódni látszik, a fordulat különösen a középső országrészben működő, valamint a 250 főnél nagyobb létszámot alkalmazó vállalatok körében tapasztalható. Egyelőre kérdéses, hogy tartós fordulat következik-e be, de az nagyon valószínű, hogy a munkaerőpiac már túljutott az év eleji mélypontján.”

A 2 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legszélesebb körben Budapesten (NFM: +14 százalék) és Közép-Magyarországon (+11 százalék) várnak létszámbővülést, ugyanakkor a Dél-Dunántúlon (–23 százalék) az Észak-Magyarországon (–22 százalék) és a Közép-Dunántúlon (–9 százalék) továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. Az alföldi régiókban és a Nyugat-Dunántúlon az átlagnak megfelelő, minimális bővülést mutatnak az előrejelzések.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb felfutást az energia és közmű (NFM: +31 százalék), a pénzügy és ingatlan (+19 százalék), valamint az IT (+12 százalék) szektorokban várják, de enyhe bővülésben a szállítmányozás, logisztika és autóipar (+6 százalék) és a fogyasztási javak és szolgáltatások (+4 százalék) szektorok is bíznak. Az alapanyag- és feldolgozóipar (–4 százalék), a kommunikációs szolgáltatások (–4 százalék), illetve az egészségügy és élettudományok (–6 százalék) területén ugyanakkor további létszámleépítés valószínűsíthető.

A jelenlegi helyzetben továbbra is a nagyobb cégek rendelkeznek jóval optimistább kilátásokkal. A nettó foglalkoztatási mutató a 250 fő feletti létszámmal rendelkező vállalatok körében a legmagasabb (+12 százalék), és az 50–249 fős cégek is létszámbővítéssel számolnak (+5 százalék). A 10–49 fős kisvállalkozások azonban további leépítéseket terveznek (–5 százalék), miközben a 10 fő alatti mikrovállalkozások (–1 százalék) stagnálás közeli helyzetre számítanak.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten stagnálnak a munkaerőpiaci kilátások, igaz, ez a mutatószám igen magas, 23 százalékos szinten áll. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a legszélesebb körben Hollandiában, Norvégiában és Svájcban terveznek munkaerő-bővülést (NFM: 31–31 százalék). Európán kívüli régiókat tekintve jelenleg Közép- és Észak-Amerikában a legnagyobb az optimizmus a foglalkoztatás terén.

A felmérés során ezúttal arra is rákérdeztek, mekkora nehézséget okoz a cégeknek jelenleg, hogy a nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudják betölteni. Bár a hazai cégek 82 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 19 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább a gyártási, a mérnöki és az IT-munkakörökben jelentkezik.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassabbá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 49 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 37 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek közel harmada (32 százalék) él. A válaszadó munkáltatók 31 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.

Az elmúlt időszakban terjedőben van a külföldi munkaerő alkalmazása, ezért erre a témára a jelenlegi felmérés is kitért. Arra a kérdésre, hogy a következő 12 hónap során mennyi külföldi munkavállalóval tervez az adott cég a jelenlegi szinthez képest, a többség (58 százalék) azt válaszolta, hogy egy éven belül nem tervez külföldieket foglalkoztatni. A válaszadók 8 százaléka szeretné ebben az időszakban bővíteni az országhatáron túlról érkező dolgozóinak létszámát, miközben 21 százalék szinten tartást, 13 százalék pedig csökkentést tervez.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink