Így rendezheti peren kívül vitás ügyeit

Megosztás Tetszik

Évente mintegy 150 ezer polgári per indul országszerte, amelyek jellemzően 2-3 év alatt fejeződnek be, holott vannak olyan alternatív lehetőségek, amelyek által egy jogvita akár pár hónap alatt is rendezhető, jelentős időt és költséget megspórolva ezzel – hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

Vannak olyan területek, mint a családjogi (például a házasság felbontása, vagyonmegosztás), a munkaügyi viták vagy a szerződéses (például devizahiteles perek) és szerződésen kívüli jogviták (például kártérítés, birtokvita), ahol a peren kívüli vitarendezésnek eddig is nagyobb gyakorlata volt, köszönhetően annak, hogy a magánszemélyek – a peres eljárások költségvonzatától, elhúzódásától tartva – inkább peren kívüli megállapodásra törekednek.

A cégek viszont egymás közötti vitáik rendezése érdekében nagyobb arányban fordulnak a bírósághoz, miközben esetükben is mérlegelhetők egyéb, hatékonyabb vitarendezési alternatívák. Kevesen tudják, hogy több megoldás közül is választhatnak, ha peren kívüli megállapodásra törekednek. Lehetőség van piaci közvetítés (mediáció) vagy bírósági közvetítés, illetve közvetítő eljárás nélküli egyezségi kísérletre irányuló nemperes bírósági eljárás kezdeményezésére is, s akkor is köthető még egyezség, ha már megindult a per – mutat rá dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Piaci közvetítés

A piaci közvetítés (mediáció) olyan permegelőző eljárás, amelynek során egy, az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékéből kiválasztott közvetítő segít a vitában érdekelt feleknek kölcsönös megegyezésre jutni. Előnye a költséghatékonyság mellett a gyorsaság, a közvetítő ugyanis a megkeresését követő 8 napon belül köteles visszajelezni, elfogadja-e a felkérést, és egyúttal fel is hívja a feleket az első egyeztetésre.

A közvetítői tevékenységért a közvetítővel kialkudott díj jár, melyet a felek egymás között egyenlő arányban viselnek. A közvetítő nem fogja eldönteni azt, hogy kinek van igaza, csupán egy, a felek számára kölcsönösen előnyös megállapodás létrehozására törekszik, így érdemes tapasztalt ügyvéddel érkezni az egyeztetésekre, aki a peres „fegyverarzenálját” felvonultatva kedvezőbb megállapodást érhet el ügyfele számára.

A közvetítéssel született megállapodás – ha azt az egyik fél nem teljesíti – nem kényszeríthető ki, így érdemes az egyezséget a bíróságon is jóváhagyatni. Ennek illetéke a pertárgy értékének 1 százaléka, maximum 15 ezer forint. A bíróság a jóváhagyás időpontját a közös kérelem beérkezését követő 15 napon belüli időpontra tűzi ki, így 1-2 hónapon belül akár lezárható a jogvita – magyarázza dr. Huszl Zsuzsanna.

Bírósági közvetítés

A piaci közvetítés mellett a bírósági közvetítés lehetőségét is érdemes megfontolni. A különbség egyebek mellett az, hogy bírósági közvetítő jellemzően speciálisan képzett bírósági titkár vagy bíró lehet, illetve a bírósági közvetítésért sem illetéket, sem egyéb díjat nem kell fizetniük a feleknek. Emellett azonban csak azok a személyek kezdeményezhetik, akiknek a bíróságon folyamatban van polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes alapeljárásuk, és ez a bírósági ügy nem tartozik a kizárt ügytípusok közé.

A bírósági közvetítőnek nem feladata eldönteni a jogvitát, hanem kölcsönösen kedvező megállapodás elérésére törekszik, így az ügyvédi jelenlét ez esetben is kedvezőbb megállapodáshoz vezethet. Itt is gyorsan, kötetlen formában, a felek által időzített üléseken rendezhető a jogvita, akár pár hét alatt. A megállapodást – a felek közös kérésére – a bíróság jóváhagyhatja, így az kikényszeríthetővé válik.

A bíróság előtt lévő peres, vagy nem peres alapeljárásukban pedig akár 90, 70 vagy 50 százalékos illetékkedvezményt is kaphatnak a felek, amelynek mértéke attól függ, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást (90 százalék például az illetékkedvezmény, ha a felek az első tárgyaláson egyezségre jutnak).

(A statisztikák szerint a bírósági közvetítésben Magyarország 2018-ban első helyen szerepelt az Európai Unióban – 978 bírósági közvetítői ügy fejeződött be és 311 megállapodás jött létre.)

Nemperes bírósági eljárás

Azon fél részére, aki esetében nincs folyamatban polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes eljárás, és megelőzőleg nem kötött közvetítői eljárásban sem megállapodást, nyitva áll még az ugyancsak egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárás lehetősége is. Ezen egyeztetésen nemcsak ajánlott, hanem kötelező a jogi képviselet.

Ha a kitűzött határnapon nem jön létre egyezség, úgy a bíróság lehetőséget biztosít piaci vagy bírósági közvetítői eljárás igénybevételére is. Annak eredményessége esetén pedig az egyezség jóváhagyása, végrehajthatóvá válása céljából a visszatérés biztosított. Az egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárásért a pertárgy értékének 1 százalékának megfelelő összegű, maximum 15 ezer forint illetéket kell fizetni.

Egyezség már megindult per esetén

Ha megindult a peres eljárás, akkor sem esnek el a felek az egyezség lehetőségétől. Ha az első tárgyaláson egyezség születik, vagy eldöntik a felek, hogy közvetítő útján rendezik a jogvitájukat, és megegyezéssel térnek vissza, úgy 90 százalékos illetékmentességben részesülnek.

Nincs  minden esetben lehetőség a közvetítés igénybevételére. Nincs helye a közvetítői eljárásoknak például a gondnoksági, végrehajtási, illetve az adóhatósági döntés elleni közigazgatási perekben. (Az adóhatósággal szembeni peres hajlandóságot jól mutatja, hogy 2017-ben 1710 közigazgatási per indult, melyek együttes pertárgyértéke hozzávetőlegesen 79 milliárd forint volt. Ez a tendencia 2018-ban és 2019-ben sem csökkent.)