Adománygyűjtők, figyelem! Így kell elszámolni az ingyenes juttatásokkal

Megosztás Tetszik

Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani egy egyesület részére nyújtott adományt, és mikor minősül a támogatás valójában adománynak? Milyen adókötelezettségek merülhetnek fel a rászorulóknak juttatott javak átadásakor? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Egy 2014-ben alakult egyesület, amely nem áfás, s csakis az alapcélja miatt működik, azaz nincs, és nem is lesz gazdasági tevékenysége, kapni fog 200 ezer forint értékű bonbont egy cégtől, amit különböző intézményekben a rászorulóknak kioszt a következő félévben. Hogyan kell ezt nyilvántartani és igazoltatni? Intézményvezetővel darabszámra? Kontírozni? Érinti az áfát, társasági adót? Milyen igazolást kell kiadnunk az adományokat felajánlóknak? Mi történik, ha elveszik pár darab az adományokból? Azok után kell adót fizetni vagy? Három darab kerekes széket idősek otthonának ajánl fel az egyesület, amelyet ingyen kap, és ingyen is adja tovább. Hogyan kell ezt kettős könyvvitelben vezetni, könyvelni? – tudakolta olvasónk.

Az adománygyűjtés szabályait a 350/20111. (XII.30.) számú kormányrendelet tartalmazza. Ennek alapján az egyesületnek folyamatosan – de legalább évente egyszer – tájékoztatnia kell az adomány felhasználásáról az adományozókat. Ezt megteheti a honlapján vagy hírlevélen keresztül is.

A 2011. évi CLXXV. törvénynek (civiltörvény) szerint adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Az adótörvények azonban ennél szigorúbbak a fogalom meghatározásakor.

Először vizsgáljuk meg a kérdés adójogi kihatásait az adományozók oldaláról! A társasági adóról szól (Tao.) törvény 4. § 1/a. pontja határozza meg az adomány fogalmát. Adománynak minősül a visszafizetési kötelezettség nélkül

– a közhasznú szervezet számára – közhasznú tevékenység támogatására,
– az egyház számára – alaptevékenysége támogatására,
– valamint közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,

azzal, hogy az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának. (E tekintetben nem jelent vagyoni előnyt az adományozó nevére, tevékenységére való utalás.)

Fontos, hogy a civiltörvény szerint 2012. január 1-je után bejegyzett szervezetek csak két lezárt üzleti év után kaphatnak közhasznú minősítést, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Tekintettel arra, hogy a kérdésben említett egyesület 2014-ben alakult, közhasznú minősítéssel még nem rendelkezhet.

Ebből következően a térítés nélkül átadott eszközöket (bonbon, kerekes székek) átadó vállalkozások adóalap-kedvezménnyel (Tao.-törvény 7. § (1) bekezdése z) pont) nem élhetnek. Ugyanakkor, az érintett vállalkozások számára az átadott eszközök könyv szerinti értéke elismert költség – azaz nem kell adóalapjukat e tételekkel megemelniük –, ha az egyesülettől nyilatkozatot kapnak arról, hogy adóalapjuk a juttatás értéke nélkül is pozitív, illetve – mint jelen esetben –, hogy vállalkozási tevékenységet nem végeznek (Tao.-törvény 3. sz. melléklet A/13. pont).

Ezt az igazolást az érintett vállalkozásoknak még az eszközátadás adóévére vonatkozó mérlegbeszámolójuk, illetve társasági adóbevallásuk benyújtását megelőzően meg kell kapniuk (azaz a 2014. évben átadott eszközök esetében legkésőbb 2015 májusában). Az említett igazolásnak – a kérdésben említett esetben – az egyesület és az adományozó nevének, adószámának, székhelyének, az adomány tárgyának és az általa támogatott célnak a megnevezésén túl, tartalmaznia  kell még az alábbiakat is: „Az 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A/13. pontja szerint nyilatkozom, hogy a 20xx. évben vállalkozási tevékenységet nem végzünk.” A nyilatkozatot a szervezet képviselőjének kell aláírnia.

Az áfatörvény 11. § (3), illetve 14. § (3) bekezdése alapján nem minősül értékesítésnek a közcélú adomány, illetve a közcélú adományozás.  Az áfatörvénynek saját definíciója van a közcélú adományra (259. § 9/A pont). Közcélú adománynak, közcélú adományozásnak az az eset minősül, amikor a közhasznú szervezet (vagy egyház) részére, a civiltörvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására történik a termék átadása, a szolgáltatás nyújtása (a 259. § 9/A §-ában részletezett feltételek mellett).

Jelen esetben az adományozókat áfafizetési kötelezettség terheli, ha az átadott eszközök beszerzésekor, előállításakor az előzetesen felszámított adót levonták (az adó alapját az áfatörvény 68. §-a alapján /piaci érték/ kell megállapítaniuk). Az áfát – elvileg – átháríthatják az adományozók az egyesületre, amennyiben erről a két fél megállapodik, ez azonban a szervezet tisztán nonprofit jellege miatt nem valószínű.

Az ügyletről fő szabály szerint (áfatörvény 159. §) a juttatónak számlát kell kiállítania, de tekintve, hogy az egyesület nem végez gazdasági tevékenységet, az sem kifogásolható, ha az adományozó nyugtát állít ki.

Az előbbiekben részletezett előírásokból erednek az egyesület feladatai is – így például a fentebb már említett nyilatkozat. Az egyesület is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így a számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírásai szerint kell eljárnia.

A törvényi előírás szerint a bonbont, a kerekes székeket nyilvántartásba (készletre) kell venni. Mivel a támogatók ismertek, az általuk közölt könyv szerinti értéken a rendkívüli bevételekkel szemben kell ezt elszámolni. A rendkívüli bevételként elszámolt értéket időbelileg el kell határolni, ha a nem pénzbeni adományokat az üzleti év utolsó napjáig nem juttatják el a rászorulóknak.

A nyilvántartásba vétel valójában a szóban forgó javak tételes jegyzékbe foglalását is jelenti, amely jegyzék az eszköz megnevezése, mennyisége, értéke mellett célszerűen tartalmazza az adományt később átvevők aláírását is. A rászorultaknak átadott eszközök piaci értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, ha az érintettek magánszemélyek. (Ha nem – mint például az idősek otthona –, úgy rendkívüli ráfordításról van szó.)

A hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély számára természetben adott juttatások adómentesek (szja-törvény 1. számú melléklet 8.5. pont). Az adótörvény itt nem tesz kikötést a juttatást nyújtó személyére vonatkozóan, azaz nem feltétel a közhasznú jogállás.

A személyi jövedelemadózás szigorú szabályai mellett azonban fontos, hogy a fentebb említett nyilvántartást vezetni kell! Amennyiben az adományozott javakból pár darab elvész (hiányzik), úgy azoknak a rászorultak részére való átadását – és így a juttatás adómentességét – nem tudja igazolni az egyesület. Ezért az szja-törvény 70. §-ában részletezettek szerint, egyes meghatározott juttatásként esik adózás alá, a kifizetőt (az egyesületet) terheli az adó és járulék megfizetése.

Mivel az egyesület nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem merül fel a fentiek miatt társasági adó, illetve áfafizetési kötelezettsége sem (az adományozók által esetlegesen áthárított áfát sem vonhatja le).