Szegény magyarok: elhúzott mellettünk Európa

Megosztás Tetszik

Idén is csak a 31. helyre sikerült felküzdenie magát Magyarországnak az egy főre jutó vásárlóerő-adatok alapján készített listán. A régiós országok közül Románia és Montenegró mögöttünk áll, de Horvátország már hazánk elé került, s Szlovákia átlagos vásárlóerejének mindössze a kétharmadát, az európai átlagnak pedig csak a 38,9 százalékát érjük el.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

Az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlőerő közel felével rendelkeznek (4 ezermilliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2 ezer eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1 284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el.

Szinte mindenki előttünk a régióból

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 5 009 euro, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve mintegy 50 milliárd eurónyi pénzösszeget jelent.

"A magyarok 5 009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede" – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. "Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7 473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4 541 euro) és Romániát (3 491 euro), ám Horvátország (5 208 euro) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38,9 százaléka" – emelte ki a szakember.

Budapest vezeti a magyarországi listát

A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5 007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6 520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7 500 eurós szinttől.

A járások, mint új közigazgatási egység, listáját egyértelműen a budapesti kerületek vezetik. Budapesten a járások kerületi szinten szerveződnek, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. Budapesttel együtt vizsgálva 12 budapesti kerület megelőzi a Budakeszi járást, amely országosan az első helyen áll. Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.