adozona.hu
Megbízási szerződésből származó jövedelem adója, tébéje
//test-adozona.hu/altalanos/Igy_adozik_a_megbizasi_szerzodesbol_szarmaz_4JIX3J
Megbízási szerződésből származó jövedelem adója, tébéje
Dolgozhat-e egy szabadúszó programozó adószám nélkül, például megbízási szerződéssel? Hogyan kell adóznia? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
Olvasónk a következőket kérdezte: "Szabadúszó programozóként dolgozhatok adószám nélkül egyszerű magánszemélyként vállalkozás nélkül munka nélküliként? Ha igen, hogyan? Tudnának küldeni megbízási szerződésre egy mintát? És a bevétel után hogyan kell adózni?"
Szakértőnk rövid válasza az volt, hogy igen, a kérdező dolgozhat adószám nélkül is, majd részletesen is bemutatta a szabályokat.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet (azaz nem alanya az áfatörvénynek) adószám nélkül, adóazonosító jel birtokában is teljesítheti adókötelezettségét (adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 16.§ és 20.§).
Az áfatörvény alapján az a magánszemély minősül adóalanynak, aki saját nevében rendszeres és/vagy üzletszerű bevételszerző tevékenységet végez.
Nem minősül gazdasági tevékenységnek, és így nem keletkeztet áfaalanyiságot a munkaviszonyban vagy olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) végzett tevékenység, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.
A megbízási szerződés feltételeiről a Polgári törvénykönyv (474-483 §) rendelkezik.
A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rá bízott ügyet ellátni, a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. (A megbízás gyakorisága a felek megállapodásán múlik, nincsen korlátozva, azaz egy évben egy társaság ugyanazzal a személlyel többször köthet megbízási szerződést.)
A megbízási szerződés díjának megállapítása a felek megállapodásán alapul, mértéke azonban a megbízott biztosítási (járulékfizetési) kötelezettsége szempontjából bír jelentőséggel.
Fontos továbbá a díjazásból számított adóköteles jövedelem, az adóalap fogalma is.
Az szja-törvény alapján önálló tevékenységnek minősül minden olyan megbízási szerződés alapján végzett tevékenység, amely nem minősül nem önálló munkának (ez utóbbi kategóriába tartozik például az egyéni vállalkozó által foglalkoztatott segítő családtag, vagy a társas vállalkozás ügyvezetését megbízás alapján ellátó személy).
Az önálló tevékenységre vonatkozóan – így az Ön esetében is - az szja-törvény megengedi a tevékenységgel összefüggő költségek elszámolását.
Ez történhet úgynevezett tételes költségelszámolással, azaz számlákkal, egyéb bizonylatokkal (például útnyilvánartás) igazolt módon, vagy ezek nélkül, a bevétel 10 százalékának megfelelő átalány figyelembevételével.
(Fontos, hogy amennyiben a saját- vagy házastársa tulajdonában álló – személygépkocsi használatához kapcsolódóan költséget számol el, úgy cégautóadót is fizetnie kell, így megfontolandó, érdemes-e e költségfajtát elszámolnia.)
A nem egyéni vállalkozó magánszemélyek önálló tevékenységéhez kapcsolódó költségek tételes elszámolásáról (a költségek köréről és mértékéről) az szja-törvény 3. számú melléklete ad részletes tájékoztatást.
Társadalombiztosítási szempontból 1997. évi LXXX. törvény - Tbj-tv.) nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ha a megbízásból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem (ez az szja-törvény szerinti, a fenti módszerek valamelyikével számított adóalapot jelenti) nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez 2013-ban havi 29 400 forint, illetve napi 980 forint, adóalapot jelent, azaz – 10 százalékos költségátalány választásakor havi 32 667 forint díjazást. (2014-ben havi 30 450 forint és napi 1015 forint a határérték.)
Amennyiben ezt az összeget nem lépi túl a díjazás, úgy a biztosítási kötelezettség nem áll fenn. A kifizető (megbízó) Öntől adóelőleget von le, őt pedig 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás (ez 1,5 százalék) terheli.
A vázoltaknál magasabb díjazás, illetve adóalap esetében a biztosítási kötelezettség megállapítható és Önt – az adóelőlegen túl – egészségbiztosítási – és nyugdíjbiztosítási járulék, mindösszesen 17 százalék is terheli, míg a kifizető ebben az esetben is 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást köteles fizetni.
(A kérdésében megadott e-mail címére kérésére küldtem egy megbízási szerződés mintát.)
Az Ön tevékenysége esetében célszerű a megbízóval úgynevezett felhasználói szerződést kötni. Ennek jogi kereteit a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény (42-55.§-ok) tartalmazza. A dolog lényege az, hogy ilyen szerződés esetén a felek szabadon dönthetnek arról, hogy a műért (így például az Ön által írt szoftver) fizetett összegből mekkora részt képvisel a felhasználói jogért, és mekkora részt az elvégzett munkáért fizetett rész. Társadalombiztosítási szempontból ugyanis csak ez utóbbinak van jelentősége: a megbízási díj kapcsán bemutatottak szerint merül fel a járulékfizetési kötelezettség. A díjazás – azaz a felhasználói jogért fizetett összeg is – adóköteles, az adóalap számításakor a kapcsolódó költségeket (tételesen vagy átalányban) figyelembe lehet venni.
Hozzászólások (0)