Időzített adóbombán ül a kormány?

Megosztás Tetszik

Az Európai Bíróság szerint uniós jogba ütközhet a kiskereskedelmi különadó számításának alapja, ám ennek végső kimondását a magyar bíróságokra bízta a testület. A bolti kiskereskedelmi adóval párhuzamot mutat a helyi iparűzési adó szabályozás is, ami szintén problémás lehet. Az NGM szerint nincs miért aggódni - írja a napi.hu.

Az Európai Bíróság két héttel ezelőtti ítéletében kimondta, hogy a 2010 decemberében bevezetett - 2012 decemberében megszüntetett - bolti kiskereskedelmi különadó uniós jogba ütközhet. Mint az közismert 2010 őszén a kormány több költségvetési kiigazító intézkedést tett, ennek keretében vezették be az ágazati különadókat, amivel az energiatermelő, távközlési, illetve bolti kiskereskedelmi cégeket sújtották.

A kormány mind a mai napig büszke arra, hogy nem a hazai magánszemélyeket, hanem a "multikat" adóztatta meg, ennek érdekében, hogy kisboltokat ne sújtsa a kereskedelmi különadó, az adót a forgalom függvényében sávosan vetették ki. Az adónem három évig élt, addig mintegy 86 milliárd forintot fizettek be a multik.

Ráadásul az árbevétel meghatározásakor figyelembe kellett venni a kapcsolt cégek bevételeit is, így fordulhatott elő, hogy az egy cégben működő külföldi tulajdonú diszkontlánc az adó hatálya alá tartozott, míg a "legnagyobb magyar üzletlánc"-nak, amely franchise rendszerben külön cégekként működik nem kellett adót fizetniük. Az ügyben a Spar csoporthoz tartozó Hervis Magyarország fordult a magyar bírósághoz, amely az ügyet az luxembourgi Európai Bírósághoz utalta.

Az uniós bíróság kimondta, hogy a magyar szabályozás - az erősen progresszív adó és a vállaltcsoportba tartozó vállalkozások figyelembe vétele együttes fennállása miatt -, mint szabályozás, közvetve alkalmas lehet arra, hogy közvetetten megkülönböztessen két adózót, ami az uniós joggal ellentétes. A luxembourgi döntés szerint a konkrét (Hervis) ügyben a magyar bíróságoknak kell a vizsgálatot indítani és levonni a következtetést.

Az ügy a székesfehérvári bíróság előtt van, vélhetően a vita a Kúria előtt végződik. Az adónem három évig élt, a multinacionális kereskedelmi cégek 86 milliárd forintot fizettek be. Egy az adózók szempontjából sikeres bírósági ítélet kapcsán ezen összeg egy része visszajárhat, ám az ügyben még messze a jogerős döntés - olvasható a napi.hu-n.