Hivatalosnak tűnő díjbekérés: ezekre figyeljen!

Megosztás Tetszik

A vállalkozások kénytelen-kelletlen hozzászoktak, hogy rendre újabb fizetési kötelezettséget varrnak a nyakukba, ezért csak kevesen fognak gyanút, ha még újabbat kérnek tőlük. Összefoglaltuk, minek érdemes ilyenkor utánanézni.

Nemrég több vállalkozó keresett meg azzal a kérdéssel, hogy lám, megint egy újabb adót (adó jellegű díjat) vezettek be. Arra hivatkoztak, hogy ez hasonló a kamarai hozzájáruláshoz és a közzétételi díjhoz, de ennek összege jóval magasabb, mivel évi 24 ezer forint. Ezek után nyomozást végeztem a gyorsan változó jogszabályok hálójában, hogy hol található meg a hivatkozott befizetési kötelezettség. Tekintettel arra is, hogy százas nagyságrendű az adójellegű kötelezettséget érintő, illetve előíró módosítások, illetve új törvények száma évente, így könnyen elkerüli a jogalkalmazók figyelmét egy-egy újdonság.  Mivel sem a kamarai törvényben, sem a beszámoló közzétételi díját szabályozó jogszabályokban nem találtam ilyen jellegű változást, elkértem az egyik társaságnak névre szólóan érkező levelet.

Ebben a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet külön logóval ellátott, a társaság – ügyfél – adószámára és cégjegyzékszámára hivatkozó levélben 24 ezer forint közzétételi díj kötelezettséget állapít meg teljesen hivatali stílusban: „2014. január 1-től kezdődően az MKNI nyilvános jegyzékben való közzétételért 24 000 Ft-os díj fizetendő…. A közzétételi díj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó társaságok köre (a levél hátoldalán is megtalálható)… a 2014. január 1. napja előtt bejegyzett és az alábbi társasági formák valamelyikébe tartozó gazdasági társaság: Korlátolt Felelősségű társaság (Kft.), Közkereseti Társaság (Kkt.), Betéti Társaság (Bt.), Részvénytársaság (Rt.)… „

A regisztrációs díjat (a levélben feltüntetett tárgyban: közzétételi díjat) a levél szerint meghatározott banki számlára, legkésőbb április 18-áig kell (kellett volna) teljesíteni és a közleményben feltüntetendő az adószám vagy cégjegyzékszám. Fontos információként azt is megtudható, hogy a közzétételi díjat be nem fizető társaságok nem lesznek nyilvánosan elérhetők az MKNI adatbázisában és az újbóli közzététel a kizárást követően 10 ezer forint adminisztrációs díj ellenében lehetséges, és ezt a levelet a címzetten kívül megkapja az irattár is.

A levél hátoldalán apró betűvel írt szövegből már kicsit okosabbak lehetünk, habár a jogias nyelvezetű levélből felületesen olvasva akár úgy is tűnhet, mintha egy állami intézet kötelező jelleggel szólítana fel 24 ezer forint befizetésére, annak érdekében, hogy az adott cég bekerüljön egy nyilvántartásba. Az apró betűs – hátoldalon található – szerződéses feltételekből „nagyítóval vizsgálva” azonban a részletekre is fény derül: az „intézet” mögött egy vele azonos nevű korlátolt felelősségű társaság áll, a megadott bankszámlaszám is feltehetően az övé. A cégadatokat szemügyre véve kitűnik, hogy a társaságot tavaly alapították félmillió forintos tőkével. A cég pedig egy hirdetési lehetőséget kínál, nem pedig egy kötelező nyilvántartásról van szó. (A Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet logója pedig külön esztétikai talány, egy szélkakast láthatunk lekicsinyítve, egy magyar címerhez hasonlító keretben.)

Tehát az előzőek alapján érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mivel téveszthető össze, azaz mivel nem azonos a hivatkozott levél tárgyában szereplő „közzétételi díj”, amivel a vállalkozók többsége egyébként összecserélte.

Egyrészt nem azonos az elektronikus beszámoló letétbe helyezésekor és közzétételekor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő 3000 forintos kötelező költségtérítéssel, amit egyébként ugyanúgy közzétételi díjnak neveznek. Ennek szabályai egyébként nem változtak. Amikor ez utóbbit fizetjük a megadott számlára, akkor a közleménybe kizárólag a kapott 16-jegyű kód írható, ami alapján a MÁK beazonosítja az utalást! A közzétételi díjat egyébként nemcsak a cég saját bankszámlájáról, hanem bármely más bankszámláról (például könyvelőirodáéról, cég tulajdonosáéról) is át lehet utalni. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a társaság bankszámlája végrehajtás alatt van. Az átutalást követő 3-4 munkanapon belül a MÁK igazolást küld a befizetésről. Az igazolás tartalmazza annak a bankszámlának a számát és a számlatulajdonos nevét, melyről az utalás történt. A beszámoló közzététele során a MÁK igazolást csatolni kell.

A másik, a vállalkozók által esetünkben – talán a név miatt – összetévesztett, (felcserélt) befizetési fajta a kamarai hozzájárulás. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A §-a alapján évente 5000 forintot kell, illetve kellett befizetni március 31-éig, melyért a kamara – a honlapja szerint – egy sor szolgáltatást nyújt, többel közt: tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresést és pályázatfigyelést.

A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése a gazdasági kamarákról szóló CXXI. törvény. 34/A § (5) bekezdése értelmében köztartozás, és azt az állami adóhatóság 2013 novemberétől adók módjára hajtja be, az illetékes területi kereskedelmi és iparkamarák adatszolgáltatása alapján.

Tehát az előzőek alapján fontos hangsúlyozni, hogy nem a fenti befizetésekről, kötelező hozzájárulásról, díjról van szó, hanem egy önként vállalható szolgáltatás díjáról, amit azonban tíz gazdasági vezetőből 8-9 sajnos félreértett, vagy ennek tükrében befizetett, s utána gondolta meg magát. Tehát csak annak érdemes a nem is alacsony díjat befizetni, aki bízik a fenti magáncég szolgáltatásával nyerhető előnyökben. Ezzel kapcsolatban azonban jogi szakértők szerint nem definiált egyértelműen a felelősség terjedelme. Egyoldalú kötelemnek tartják azt is, hogy a díjfizetéssel szerződés jön létre a kft.-vel 12 hónapra, mely csak a lejárat előtt 30 nappal mondható fel, és ha ez nem történik meg, az automatikusan meghosszabbodik (ugyanakkor annak időtartamát nem tartalmazza a szerződés).  A szerződés szerint a fizetést követő 10 napon belül van csak lehetőség elállásra! A szavatosságra, felelősségre és vis maiorra vonatkozó feltételekből megállapítható, hogy a MKNI nem kötelezett semmiféle szavatosságra, kártérítésre, ugyanakkor a vállalkozót, mint Hirdetőt hosszan sorolt kötelezettségek terhelik. Tehát a fentiek figyelembevételével, illetve „az apró betűs” hátoldalon lévő szöveg figyelmes tanulmányozásával érdemes eljárni!