Hatpontos programot hirdetett meg Orbán 2030-ig

Megosztás Tetszik

Az EU öt legjobb országa közé kell kerülnünk, ahol a jó élni, lakni és dolgozni. Fizikai és gazdasági értelemben újjá kell építeni a Kárpát-medencét, legalább annyi pénzt kell megkeresnünk külföldön, mint amennyit innen kivisznek a külföldi befektetők. Meg kell állítani a népesedési hanyatlást, növelni kell az ország energiafüggetlenségét – sorolta a fő célkitűzéseket Orbán Viktor miniszterelnök ma Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén. A cél, hogy egy régi meccset "legalább döntetlenre hozzunk" Ausztriával.

A demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy "kifektetési" – a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató – stratégia elkészítését tűzte ki célul év elején a miniszterelnök.

A demográfia hanyatlást a családtámogatásokkal szeretnék megállítani.

Az úgynevezett "kifektetési" stratégiáról szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. Hangsúlyozta: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon. E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán:

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé, legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget.

Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében – így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarország számára –, a Török-áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is.

Orbán Viktor hosszan ismertette a magyar gazdasági és társadalompolitikai modellt. Utóbbiról elmondta, hogy az kereszténydemokrata szellemi alapon áll, de ez nem a hitbéli kérdéseket takarja, hanem a keresztény kultúrából kinőtt létformák – az egyéni méltóság, a tulajdon és a szabad vállalkozások, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek – védelmét.

A magyar gazdasági modellről szólva kijelentette: a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük. Így továbbra is a GDP 3 százaléka alatt kell lennie a hiánynak, csökkennie kell az államadósságnak, amelynek a végén teljesen magyar kézben kell lennie, sőt jobb lenne majd hitelezőnek lenni, mint adósnak – sorolta.

Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek. Jelezte azt is, hogy mivel az ország népessége a közeljövőben nem fog radikálisan nőni, 5 millió dolgozóval kell számolni, vagyis új munkába állók és munkaóraszám-növekedés révén nem lesz bővülés.

Azt azonban megjegyezte, hogy a határ menti térségekben létrejövő vegyes gazdasági formációkban még van tartalék.

Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a magyarok jók: így a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szintén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel mindenki tehet egy lépést előre, így pedig felszámolható a szegénység.

A kormányfő beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány viszonyáról is, amelyet úgy jellemzett: az MNB alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené.

Azt is mondta, hogy egy gazdaságpolitikának kétfajta látásmódra kell épülnie: egyrészt jelen kell lennie egy innovatív, bátor közgazdasági gondolkodásmódnak – véleménye szerint ezt képviseli Matolcsy György –, másrészt jelen kell lennie egy józan, a földön két lábbal álló hozzáállásnak, mint amilyen Varga Mihály pénzügyminiszteré. Ha e kettő nincs jelen egyszerre, akkor vagy "fantasztákká válunk", vagy "beleragadunk a realitásba" – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy e két megközelítés sikeres kombinációja az ő feladata.

Előadása végén Orbán Viktor arra hívta fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy Magyarország most egy felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert könnyen veszik természetesnek, ha sikeresek, elengedik magukat, halogatják a komfortzónájukon kívüli lépéseket, és amikor kezdenek jól menni a dolgok, "mindenki mocorog".

"Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli" – zárta mondanivalóját a miniszterelnök.