Hamisítás: az uniós tagállamok évente minegy 15 milliárd eurót veszítenek

Megosztás Tetszik

Évente több mint 83 milliárd euró veszteség érte a jogszerűen működő gyártókat, az EU-tagállamok pedig 15 milliárd eurót veszítettek és közel 700 ezer munkahely szűnt meg a 2013–2017 közötti időszakban a hamis árucikkek és azok illegális kereskedelmének következtében, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából kiadott jelentéséből. A problémát fokozza, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre szorosabban bekapcsolódnak a hamisított áruk kereskedelmébe, olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) sajtóközleményében.

Az uniós tagállamok évente akár 15 milliárd eurót veszíthetnek a hamisításból eredő bűncselekmények következtében, az adók és különböző járulékok kiesése miatt – derül ki az EUIPO idei, a szellemi tulajdonjog megsértését vizsgáló jelentéséből. Az állami szervezetek mellett a piaci szereplők is súlyos károkat szenvednek: a hamisításnak kitett 11 gazdasági ágazatban 2013 és 2017 között évente közel 83 milliárd euró bevételtől estek el a szabályosan működő gyártók és kiskereskedők. A hamis termékek piacra kerülése miatt a károsult cégek kevesebbet tudnak innovációra fordítani, és jóval kevesebb munkavállalót képesek alkalmazni. A tanulmány szerint a vizsgált időszakban több mint 671 000 munkahely szűnt meg.

A hamisításból és a szerzői jogi jogsértésekből származó gazdasági és egészségügyi kockázatok mellett a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények megfékezése azért is különösen fontos, mert ezek a tevékenységek gyakran szorosan összefüggnek a bűnözés más formáival. Éppen ezért a kormányzatok piaci szereplőkkel karöltve harcolnak a nem megfelelő minőségű és hamisított termékek ellen. Így van ez Magyarországon is, ahol az illetékes szervezetek komoly kormányzati felhatalmazással és támogatottsággal küzdenek a gazdaság ilyen módon való megvédéséért. A hamisítás elleni küzdelem jegyében 2016 óta 29 összehangolt akció valósult meg, ahol a hatóságok közösen léptek fel és olyan bűnszervezetekre csaptak le, amelyek a hamisítás mellett más súlyos szervezett bűncselekményekben is részt vettek.

A legjelentősebb károkat a kozmetikai és szépségápolási szektor szenvedte el: hozzávetőlegesen az ágazat éves értékesítésének 14,1 százalékát hamis forrásból származó termékek forgalma teszi ki, azaz közel 9,6 milliárd eurótól esnek el a jogszerűen működő szépségipari vállalatok.

„Az EUIPO és az OECD adataiból tudjuk, hogy a hamisítás és az illegális kereskedelem egyre súlyosabb problémát jelent világszerte, így hazánkban is. A legfrissebb tanulmányuk szerint 2016-ban a hamis termékekhez köthető tevékenység a világkereskedelem 3,3 százalékát tette ki, illetve az Unióba érkező importcikkek 6,8 százaléka hamis volt. A Hamisítás Elleni Világnapon is szeretnénk kiemelni, hogy a károk enyhítésében fontos a fogyasztók tudatos választása és a hamisítás elleni fellépésben részt vevő szervezetek összefogása. Mindebben nagy segítséget jelent, hogy a kormányzat időben felismerte a hamis termékek gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását és támogatja az illetékes szervek hatékony munkáját.” – közölte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. Hozzátette: a hatalmas gazdasági károk mellett a hamisított termékek az emberi egészségre is veszélyt jelentenek, hiszen nem esnek át a szükséges bevizsgálási folyamatokon, így sérüléseket, allergiás reakciókat okozhatnak, több esetben pedig akár halálos kimenetelű is lehet használatuk.

A megelőzés fontos része, hogy az Unió külső határain is folyamatos az ellenőrzés. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentése szerint 2010 és 2017 között az itt lefoglalt hamisított termékek 97 százaléka jelentős kockázatot jelentett a fogyasztók számára, a szóban forgó áruk többségét gyermekjátékok, illetve gyermekápolási és ruházati cikkek tették ki. Magyarországon pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkájának köszönhetően számos hamis vagy illegálisan forgalmazott árucikk nem kerül forgalomba. Az idei év egyik figyelemre méltó eredménye, hogy a NAV munkatársai összesen 2400 pár megtévesztésre alkalmas hamisított cipőt foglaltak le, amelyek értéke több mint 112 millió forint.