Hamis számlákkal szerzett EU-s pénzt

Megosztás Tetszik

Hamis adásvételi szerződésekkel, szállítólevelekkel tett szert az EU integráció kezelésű előirányzatából 34 millió forintra egy pályázó.

A terhelt 2006. évben két ízben pályázatot nyújtott be EU integráció kezelésű előirányzatból kifizetendő és vissza nem térítendő támogatások érdekében – írja a Kúria közleménye. Az igényléshez olyan hamis adásvételi szerződéseket, szállítóleveleket és számlákat csatolt, amelyek alkalmasak voltak a kifizető megtévesztésére. A terhelt első esetben 25 millió forintot, a második esetben 9,1 millió forintot vett fel jogosulatlanul.

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Városi Bíróság ítéletével az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, 2 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, 2 rendbeli jelentős kárt okozó csalás bűntettében, nagyobb kárt okozó csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, 2 rendbeli az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett volt.

A védelmi fellebbezés alapján a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék az ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűncselekmény törvénysértő minősítésére és ennek folytán törvénysértő büntetés kiszabására hivatkozva.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatban megállapított tényállást alapul véve a védői indítványban megjelölt okokra és az eljárási szabályok megtartására figyelemmel bírálta felül a megtámadott határozatot, melynek során a megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványban írtakkal szemben a terhelt cselekményeinek jogi minősítését érintő jogszabályváltozás nem eredményezi azok enyhébb elbírálását, mivel az 1978. évi IV. törvény elkövetéskor hatályos rendelkezései szerint a terhelt által megvalósított bűncselekmények közül az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntettének, valamint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének büntetési tétele két hónaptól öt évig, míg az adócsalásként értékelt cselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés volt, ugyanakkor az 1978. évi IV. törvény 310. §-ának (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettéhez rendelt büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.