Hajnalban csap le a GVH a kartellekre: érdemes együttműködni

Megosztás Tetszik

Nagyon fontos az együttműködés a hatósággal a kartellek feltárására is indított, úgynevezett „hajnali rajtaütések" során, mert annak megtagadása esetén az érintett cég éves nettó árbevételének egy százalékáig bírságolható, egy eljárás során akár több alkalommal is – hangsúlyozta Miks Anna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának tagja a GVH által a témában rendezett üzleti reggelin.

A hajnali rajtaütés (angolul dawn raid) vagy kutatás bírói engedély birtokában zajlik, és a vizsgálatot végzőknek van írásos bizonyítéka a jogsértés elkövetésére. Kérdésre válaszolva Miks Anna elmondta, évente nagyjából öt kartelleljárás indul, és gyakorlatilag az összes rajtaütéssel kezdődik. A rajtaütés ellen nincs jogorvoslat, csak annak végén támadható meg. A versenyhivatal munkatársai általában délelőtt jelennek meg a cégeknél, az eljárási bírság miatt nem érdemes akadályozni, hogy bejussanak az épületbe.

A GVH-nak mindenhol joga van kutatni, nemcsak a cég székhelyén, hanem autóban vagy magánlakásban is, és minden adathordozóról készíthetnek másolatot, ide értve a magáneszközöket és az autó GPS-rendszerét is. A jelszavakat köteles megadni a cég, és nem hivatkozhat arra, hogy az adott szerver nem Magyarországon van, mivel a bíróság szerint mindegy, hol van a levelezés vagy más adat, ha a helyszínről elérhető, akkor a GVH lemásolhatja azt. Miks Anna kitért arra, hogy az eljárás tárgyához nem kapcsolódó, más jogsértésre utaló bizonyítékok is lefoglalhatók, másolhatók.

Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje a háttérbeszélgetésen elmondta, a hajnali rajtaütés világszerte egyre gyakrabban előforduló, előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat, amit versenyjogsértés gyanúja esetén indítanak. A GVH saját számításai szerint 97 milliárd forint megtakarítást ért el a magyar gazdaság a kartellek felderítésével és szankcionálásával 2009 és 2014 között. Kocsis Márton szerint ennek oka, hogy a versenyjogi jogsértések, elsősorban a kartellek kivételes társadalmi-gazdasági károkat okoznak, így kivételes közjogi eszközöket helyeztek vele szembe.

Gyakori kifogás a rajtaütéssel érintett ügyfelek részéről, hogy alkotmányba vagy uniós egyezményekbe ütközik az eljárás. Mivel ez egy erős közhatalmi jogosítvány, általában a közérdek megelőzi az eljárás alá vont vállalkozás magánérdekét. Ennek ellensúlyozására garanciát jelent az ügyfélnek a bírói kontroll, a jogi képviselethez, védekezéshez való jog, valamint az üzleti titok védelme. Ez nem jelenti, hogy a GVH nem ismerheti meg a bizonyítékokat, hanem azt, hogy nem adhatja át azokat harmadik félnek – ecsetelte Kocsis Márton.

Magyarországon a GVH-n kívül az Európai Bizottság is foganatosíthat rajtaütést, ha uniós alapszerződésbe ütközés gyanúja merül fel. Bár az ügyfél nem köteles jogsértést beismerni, de a terhelő bizonyítékok szolgáltatása nem tagadható meg – erősítette meg az ügyvéd. Az együttműködés hiánya súlyos eljárási bírsághoz vezethet, például az E.ON Energie AG vállalatra az Európai Bizottság 38 millió euró eljárási bírságot szabott ki, mert a cég feltörte a bizottság egy helyiségre rakott pecsétjét. Akkor is kiszabtak eljárási bírságot, amikor 47 percig nem sikerült bejutniuk egy épületbe a vizsgálatot végzőknek, annak ellenére, hogy bizonyítható módon nem történt adatvesztés.