Gyanakodjon a karácsonyi bevásárlásnál, ha ezeket látja vagy nem látja!

Megosztás Tetszik

A karácsonyi bevásárlás utolsó hetében különösen nagy kockázatot jelentenek a hamisított és ellenőrizetlen forrásból származó termékek megjelenése, ezért különösen körültekintően érdemes vásárolnia a fogyasztóknak, hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

A karácsonyt megelőző héten hagyományosan megugrik a különböző játékok és csecsebecsék iránti kereslet, ezért érdemes figyelembe venni, hogy a fogyasztókkal együtt a hamisítók is jó előre felkészültek a vásárlók rohamára, annak pedig súlyos következményei lehetnek, ha a fogyasztó óvatlanul jár el. A hamis termék megvásárlását követően ugyanis olyan problémákkal szembesülhet a vásárló, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.

A kockázatok ellenére szerencsére rengeteg lehetősége van a fogyasztónak arra, hogy még a vásárlás előtt ellenőrizni tudja, hogy valóban egy eredeti árucikkel van-e dolga. Mivel egyre több adás-vétel zajlik le az interneten, a szakértők azt javasolják, hogy komoly vásárlási szándék esetén a fogyasztó bizonyos paramétereket tüzetesebben vizsgáljon át: gyanúra adhat okot például, ha egy drága terméket kis felbontású, alacsony minőségű képpel hirdetnek a weboldalon, valamint ha az URL-ben az adott márka nevén kívül további elemek is találhatóak, mert ez arra enged következtetni, hogy nem a hivatalos honlapot értük el. Elgondolkodtató lehet továbbá az is, ha egy nemzetközi márka esetén a webcím nem .com-mal (vagy az adott nemzetet jelölő végződésre, például.fr, .it, .hu), hanem .net-tel, .biz-zel stb. zárul. 

A legszembetűnőbb különbségek vizsgálata mellett érdemes még tematikus blogokon és fórumokon is tájékozódni, hiszen nagyban megkönnyítheti a döntést, ha valaki megosztja azokat a felületeket, amelyeken nem ajánlatos beszerezni a kívánt termékeket. Természetesen a keresőmotorok segítségével is megéri kutakodni, hiszen az árucikk nevét a hamis szóhoz csatolva számos olyan oldalt találhat az érdeklődő, ami útmutatást nyújt az eredeti termék és annak hamisított változatai közötti különbségek azonosítására.

Jóval könnyebben felismerhetőek az árulkodó jelek abban az esetben, ha a fogyasztónak lehetősége van megnézni, kézbe venni és megvizsgálni a megvásárolni kívánt terméket. A feltűnően alacsony ár mellett ugyanis az árusítás helye és körülményei, a kivitelezés látható minőségi problémái, az eredeti csomagolás és a szokásos tartozék (például magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy) hiánya is gyanúra adhat okot. Továbbá az is komoly aggályokat vet fel, ha a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártási helyet, illetve a származási országot, vagy a használati utasításon helyesírási hibák vannak.

„Az év közben készült felméréseinkből azt látjuk, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig nagyon vonzó a vásárlók számára, ezért a káros következmények megelőzése érdekében leginkább arra kívánjuk ösztönözni őket, hogy akkor se vásároljanak hamis terméket, ha azt jóval olcsóbban, és látszólag ugyanolyan minőségben beszerezhetik az eredetihez képest” –  jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Hozzátette: a hamis termékek visszaszorítása elleni harcban a jogi szankciók mellett az emberek szemléletformálása és megfelelő hozzáállása jelenti a leghatékonyabb eszközt, ami a tudatos választáshoz és a hamis áruk elutasításához vezet.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) egy korábbi felméréséből kiderült, hogy például a játékokat hamisító különböző bűnszervezetek a tevékenységükkel nagyjából 2,7 milliárd eurós (845 milliárd forint) éves bevételkiesést okoznak az EU-ban, ami a szektor forgalmának csaknem 12,3 százalékát jelenti. A hamisítási arány hazánkban jóval az európai átlag felett van (19 százalék), ami 3,4 milliárd forintot jelent éves szinten. 

A kutatás szerint összességében az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt az Európai Unióban. További 35 milliárd euró veszik el az ezen ágazatokban megvalósuló hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, valamint 14,3 milliárd euróra teszik ki a kieső kormányzati bevételeket jövedelemadók, áfa és jövedéki adók).

A hazai adatokra vonatkozóan a jelentésből kiderül, hogy évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül az említett ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely kiesése is.