adozona.hu
Gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az Európai bizottság
//test-adozona.hu/altalanos/Gazdasagi_modellvaltast_surget_Magyarorszag_EC67AQ
Gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az Európai bizottság
Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődése a termelékenység javításának képességétől függ, ami az olcsó munkaerőköltségeken alapuló modellről a fejlett termékek előállítására alkalmas tudásalapú és fenntartható gazdaság felé való elmozdulást szükségelteti – állapítja meg az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése. A jelentés aláhúzza, hogy hazánk korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.
Az Európai Bizottság, akárcsak egy évvel ezelőtt, 2020-as országjelentésében is gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az olcsó munkaerőköltségekre alapozott modellről a termelékenység javulását jobban szolgáló tudásalapú és fenntartható gazdaságra. A Brüsszel által szerdán közzétett jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a dinamikus, 2014 óta átlagosan a GDP 4 százalékát meghaladó gazdasági fejlődés kiváló lehetőséget teremt az ország számára fontos szerkezeti és intézményi reformok elvégzéséhez.
A jelentés a munkaképes korúak csökkenő számát, a termelékenység lassú növekedését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és a természeti erőforrások alacsony hatékonyságú felhasználását sorolja a magyar gazdaságra váró legnagyobb kihívások közé.
A dokumentum aláhúzza, hogy a magyar gazdaság 2019-ben képes volt kivédeni a lassuló nemzetközi gazdasági növekedést részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően. A kedvező munkaerőpiaci trendek hozzájárultak az életszínvonal javulásához és a szegénység visszaszorulásához. Eközben a beruházások szintje a kedvező gazdasági kilátásoknak, a könnyű finanszírozási feltételeknek, a rásegítő költségvetési politikának és az uniós források nagy volumenének köszönhetően rekordmagasságra emelkedett.
A gazdaság további expanziója azonban a Bizottság szerint korlátokba ütközik. Mostanáig a gazdasági növekedés a foglalkoztatás növekedésén alapult, miközben a munkaerő fajlagos termelékenysége csak szerény mértékben javult. Most, hogy a munkaerőpiac közel került a telítettséghez, az új munkahelyek teremtése a következő években kisebb mértékben járul majd hozzá a növekedéshez – állítják a jelentés szerzői.
A Bizottság a képzett munkaerő hiányát tartja a termelékenységet javító beruházások és innováció egyik fő akadályának. A központi kiadások csökkentésére irányuló tervek és a fő kereskedelmi partnerek lassuló gazdasági növekedése is korlátozni fogja várhatóan a magyar gazdaság 2020-as és 2021-es bővülését.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a makrogazdasági politikák a túlfűtöttség bizonyos kockázatainak megjelenéséhez vezettek. A munkaerőköltségek központi béremelések következtében fellépő növekedése továbbra is meghaladja a termelékenység növekedését. A növekvő termelési költségek meglökték az inflációt és rontották az exportőrök versenyképességét a költségek terén. A nagyon alacsony kamatok és a lakásvásárláshoz nyújtott támogatások a lakásingatlanok árainak gyors növekedését idézték elő. A budapesti lakáspiac például a túlfűtöttség jeleit mutatja. Mindez ugyan lehetőségeket teremtett az üzleti szféra számára, ám a Bizottság szerint félő, hogy ezeket a forrásokat nem a társadalom egésze számára kedvező hosszú távú gazdasági növekedés előmozdítására fordítják.
A dokumentum arra is kitér, hogy a magyar költségvetési politika a kedvező makrogazdasági környezetet költségvetési pufferek képzése helyett a kiadások növelésére és adócsökkentésre használta, ami az uniós források lehívásával ötvöződve hozzájárult az elmúlt években a GDP-nek az uniós átlagot meghaladó ütemű bővülésére. Megjegyzi, hogy a költségvetési tervezés továbbra is az éves büdzsék szűk optikájára fókuszál, növekvő szerepet biztosítva részben a költségvetés korai elfogadása miatt a költségvetési tartalékoknak. Ez pedig az év végén visszatérően a fiskális év végén költekezést eredményezett, a Bizottság megítélése szerint silányabb minőségű közjavakra fordítva a közpénzeket.
A testület ennek is tudja be azt, hogy miközben a gazdaság továbbra is jól teljesít, a közpénzügyek csak lassan javulnak és a Tanács 2019 júniusában megújította a jelentős eltérési eljárást a középtávú költségvetési céltól való eltávolodás miatt. Eközben az államadósság, bár csökkenő pályára áll, a Bizottság szerint Magyarország jövedelemszintjéhez képest még mindig túlzottan magas, viszonylag nagy kitettséget okozva a piaci kamatokban bekövetkező változásoknak és a magas refinanszírozási költségeknek. A testület szakértői elismerik, hogy miközben rövid távon korlátozottak a kockázatok, ugyanakkor a népesség öregedésével ez hosszú távon növeli a költségvetés fenntarthatóságával összefüggő kockázatokat.
A jelentés megállapítja, hogy a Magyarország korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.
Felsorolja azokat a területeket, ahol csak korlátozott előrelépést látnak, illetve azokat is, a hol megítélésük szerint egyáltalán nem történt javulás.
Ami az első kategóriát illeti, tehát ahol korlátozott előrelépést látnak, ilyen a hátrányos helyzetű rétegeknek a munkába és a képzésbe való nagyobb fokú bevonása (a bölcsődei és óvodai hálózat bővítése, a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés javítása). A Bizottság szerint a kormány ugyan bejelentett bizonyos intézkedéseket az egészségügyi ellátás javítására, „de ezek csupán korlátozott mértékben teljesítik az erre vonatkozó ajánlást”. További előrehaladásnak nevezik, hogy az egészségügyi dolgozók bére emelkedett, a rákszűrő programok elstartoltak, és intézkedéseket vezettek be az iskolaelhagyások szintjének csökkentésére is. „Mindamellett a társadalmi mobilitás terén komoly kihívások vannak” – teszik hozzá.
A Bizottság úgy látja, hogy bár a GDP arányában magas az állami- és a magánberuházások szintje, annak összetételét úgy kellene módosítani, hogy az jobban szolgálja a termelékenység növekedését. A mérsékelt innovációs teljesítményt például a kutatási és innovációs képességek fokozásával kellene javítani, a területi egyenlőtlenségeket pedig az elmaradott térségek infrastruktúrájának és az ott nyújtott közszolgáltatásoknak a fejlesztésével kellene kiküszöbölni.
Fontosnak tartja továbbá az oktatásba, a képzésbe és a képességekbe való nagyobb fokú beruházást. „A gazdaság zöldítése az energiahatékonyságba, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességbe és a hulladékgazdálkodásba való beruházásokat tesz szükségessé” – szögezi le a jelentés, a gyermekellátást, az egészségügyet és a társadalmi befogadást is kiemelve, mint amelyek kiemelten fontosak a beruházások szempontjából.
Ugyancsak a kedvező változások között említik meg azt, hogy növekszik a kutatásra és innovációra, valamint a közlekedésre fordított források összege, mindazonáltal „továbbra is gyengének minősülnek a keretfeltételek”. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy a kormányzat növelni kívánja az alacsony szénkibocsátású energiára fordított kiadásokat, és javítani kíván az energia- és a forráshatékonyságon, valamint intézkedéseket hoztak a hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Egyes jogszabályi módosítások a verseny javítását célozzák a közbeszerzésben, de a hatásukat még csak ezután lehet majd lemérni a jelentés szerint. Miközben történtek bizonyos lépések az adórendszer egyszerűsítésére, a Bizottság nem látja jelét pótlólagos számottevő erőfeszítéseknek az agresszív adótervezés kockázatának a csökkentése érdekében, eltekintve a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásától.
Nem lát ugyanakkor előrelépést a tavalyi országspecifikus ajánlások teljesítésében a testület az alábbi területeken:
♦ A megfelelő szociális segélyezés és munkanélküli segélyek javítása terén
♦ A korrupció-ellenes keret megerősítésében ideértve az ügyészség munkájának javítását és az információkhoz való hozzáférést
♦ Az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó „tartós” aggodalmak orvoslása terén
♦ A szolgáltatási szektor szabályozási környezetének javítása terén
♦ A döntéshozatal minőségének és átláthatóságának javítása terén
♦ A szociális párbeszéd terén, ami „még mindig a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban”.
Másfelől a jelentés szerint Magyarország viszonylag jól teljesít az európai szociális jogok pillérét alátámasztani hivatott szociális eredménytábla több mutatója tekintetében is, miközben azért számottevő kihívások maradtak. A foglalkoztatás szintjét illetően az ország az uniós átlag felett teljesít, és a munkanélküliség is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A jövedelmek közötti egyenlőtlenségeket tekintve közel állunk az uniós átlaghoz, de ezek növekedését látja a Bizottság.
A nők és a hátrányos helyzetű, sebezhető csoportok munkaerőpiaci feltételei elmaradnak a jelentés szerint az uniós átlagtól. Magyarország ugyanakkor jól halad az Európa 2020-as stratégia által kitűzött nemzeti célok elérésével, ami a foglalkoztatás szintjének növelését, a relatív szegénység visszaszorítását és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illeti. Több erőfeszítést tart szükségesnek a jelentés ugyanakkor a kutatási és fejlesztési kiadásokban, a felsőfokú diplomások számának és arányának növelésében, az energiahatékonyság és a megújulók felhasználási arányának növelésében és a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében.
Hozzászólások (0)