Informátori díj: akár ötvenmillió forint szja-mentesen

Megosztás Tetszik

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az úgynevezett kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek (informátorok) díjra lehetnek jogosultak a törvényben meghatározott feltételek mellett – írja honlapján a Gazdasági Versenyhivatal.

Az informátori díjjal kapcsolatos részletek a következők:

Mi a „kőkemény” (hardcore) kartell?

A kőkemény kartellek a versenytársak közötti, az alább felsorolt megállapodásokat vagy összehangolt magatartásokat (a továbbiakban: megállapodás) jelentik.

• Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely közvetlenül vagy közvetve a termék vagy szolgáltatás vételi vagy eladási árának rögzítésére irányul, azaz a versenytársak megállapodnak abban, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást milyen áron fogják értékesíteni a fogyasztónak ahelyett, hogy egymástól függetlenül határoznák meg az áraikat (ez közismertebb nevén az árrögzítés).

• Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely a piac felosztására irányul, azaz a versenytársak előre felosztják egymás között, hogy melyik vállalkozás mely területen, illetve mely fogyasztói körnek vagy potenciális fogyasztói körnek fogja értékesíteni az adott terméket vagy szolgáltatást, és megállapodnak abban, hogy e területeken nem versenyeznek egymással (ez közismertebb nevén a piacfelosztás).

• Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amely a termelési, eladási kvóták meghatározására irányul, azaz a versenytársak megállapodásukkal korlátozzák azt, hogy egy adott termékből mennyit gyártanak, illetve adnak el a piacon.

• A versenytársak versenytárgyaláson, valamint a közbeszerzési eljáráson való, egymással történő egyeztetése és összejátszása. Például a versenytársak az ajánlattétel előtt információt cserélnek egymással indulási szándékaikról, vagy titkos megállapodást kötnek arról, hogy a versenytárgyaláson valamelyikük nem ad be árajánlatot, színlelt ajánlatot tesz vagy a másiknál lényegesen magasabb ajánlatot ad be azért, hogy a másik vállalkozás tendernyerését elősegítse.

A kőkemény kartellek létrehozását a Tpvt. 11. §-a és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikke is tiltja.

A kartellmegállapodások a piacgazdaság működését különösen károsan befolyásolják, mivel a versenyt korlátozzák, vagy akár teljesen kizárják és ezen keresztül növekvő árakhoz, illetve a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenéséhez vezetnek.

A kartellben résztvevő vállalkozások a verseny korlátozásával hatékonysági veszteséget okoznak, mivel kiiktatják azt a külső kényszerítő erőt, amely a termékfejlesztést, az innovációt és a hatékonyabb termelési technológiák, üzleti modellek alkalmazását eredményezné. Magatartásuk végső soron a versenyképesség elvesztéséhez és a foglalkoztatottság csökkenéséhez is vezethet, és az egész gazdaság fejlődését negatívan befolyásolhatja. Ezért a kartellekkel szembeni fellépést a GVH kiemelt feladatának tekinti.

Milyen típusú információk átadása esetén fizet díjat a GVH?

Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos, nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülő információk átadása esetén jár.

A Tpvt. alapján két típusú információ szolgáltatása után jár díj:

a) a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték és

b) bizonyos feltételek mellett a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ után.

Fontos tehát, hogy nem minden kartellekre vonatkozó bizonyíték átadása részesül díjazásban, hanem csak a „nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték” esetén fizet a GVH. Ez lényegében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint iratnak minősülő bizonyítékokat jelenti, azaz minden olyan tárgyat, amely valamely rögzített adatot hordoz. Az ilyen bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához. Ez általában a kartellel kapcsolatos „belső információk” átadását jelenti, nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése.

Főszabály szerint a kőkemény kartell tényállási elemeihez kapcsolható bizonyítékok feltárása (például résztvevő vállalkozások, versenykorlátozó magatartás) esetén járhat díj; önmagában a jogsértés bírságolásának körében releváns szempontok megállapítását elősegítő bizonyítékok szolgáltatása nem elegendő.

Ezek alapján például díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása vagy már megindult versenyfelügyeleti eljárásban az annak bizonyítékául szolgáló irat átadása, hogy a kartellnek az addig feltételezetthez képest más résztvevője is volt, vagy a GVH által feltételezettnél már régebben létrejött, esetleg más árukörre is kiterjedt. Ugyanakkor nem alapoz meg díjigényt például az olyan bizonyíték, ami a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a jogsértő vállalkozásnak a jogsértéshez való viszonyulása tekintetében releváns.

Az, hogy a potenciális informátor birtokában lévő bizonyíték feltételezhetően alkalmas-e a díjigény megalapozására, egyedi mérlegelést igénylő kérdés. Bár a nélkülözhetetlenséget értelemszerűen csak az eljárás egészének, bizonyítási anyaga összességének és a jogi minősítést tartalmazó érdemi döntésnek a fényében lehet megállapítani, a potenciális informátor bővebb eligazítása érdekében a Tpvt. lehetővé teszi, hogy a személyazonosságának felfedése nélkül érdeklődhessen a GVH-nál arról, hogy egy adott irat vagy információ feltehetően ilyen nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet-e.

A fentiek mellett nélkülözhetetlennek minősül az – akár szóbeli – információ is, amely alapján a bíróság olyan, a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatást engedélyez, melynek során a GVH a kartellel kapcsolatos, az előbbiek szerinti nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut.

A kartellekkel szembeni fellépés során kulcsfontosságú szerepe van a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatásnak, az ún. rajtaütésnek, amely során a GVH a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából előzetes értesítés nélkül bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat és a helyszínen található adathordozókon fellelhető adatokról, iratokról másolatot készíthet.

Helyszíni kutatást meghatározott feltételek mellett magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlanon, járművön, adathordozón is le lehet folytatni. A kartelleljárásokban kulcsfontosságú szerepe van a helyszíni kutatásnak, mivel a GVH a kartell bizonyításához szükséges dokumentumok többségét rajtaütés során tudja beszerezni.

A rajtaütéshez a GVH-nak bírói engedélyre van szüksége, amelyet a kartellről szerzett kellő mennyiségű információ birtokában tud megszerezni. Éppen ezért rendelkezik úgy a Tpvt., hogy az informátornak nem csak akkor jár a díj, ha közvetlenül a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen irati bizonyítékot bocsát a GVH rendelkezésére, hanem akkor is, ha olyan egyéb információt ad át (akár szóban) a GVH-nak, amellyel a GVH a helyszíni kutatási engedély iránti kérelmét meg tudja alapozni; feltéve, hogy a helyszíni kutatás utóbb eredményesnek bizonyul, vagyis a GVH a helyszíni kutatás során a kartellezéssel kapcsolatos nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot talál.

A nélkülözhetetlenség kapcsán ki kell emelni azt is, hogy a GVH eljárása során ugyanaz a bizonyíték akár több forrásból is előkerülhet, illetve ugyanazon releváns körülményt akár más bizonyíték is alátámaszthat, ezért az informátor érdekeinek védelmében a Tpvt. egyfajta sorrendiségi szabályt is bevezet. Ennek értelmében az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha más bizonyítékkal helyettesíthető ugyan, de ahhoz utóbb jutott a GVH.

Kik adhatnak át információt a GVH-nak?

Bármely természetes személy adhat át díjfizetésre jogosító bizonyítékot a GVH-nak. Az informátorok lehetnek olyan személyek, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a kartellel (például maguk is a kartellezés végrehajtói voltak), de olyanok is, akik közvetlen kapcsolat hiányában is bizonyítékkal rendelkeznek e jogellenes tevékenységről (pl. a találkozókat szervező titkárnő, az utazásszervezők, az érdekképviseleti szövetségek vagy kamarák alkalmazottai). (Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vállalkozások által a versenytársaikról vagy a fogyasztók által a velük kapcsolatban álló vállalkozásokról szolgáltatott általános jellegű, jogsértésre utaló információk után nem jár díj. Ezek az információk ugyanis általában nem minősülnek a jogsértés alátámasztására szolgáló nélkülözhetetlen bizonyítéknak.

Milyen összegű díjra számíthat az informátor?

Az informátori díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Fontos kiemelni, hogy a díjat személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem terheli.

Az ügyben kiszabott bírság és így a díj konkrét összegét számos körülmény befolyásolja (pl. a jogsértés időtartama, lezárult vagy folyamatban lévő-e a jogsértés, az érintett piaci részesedése stb.).

A díj alapja az ügyben kiszabott összes bírság, vagyis a különböző ügyfelekre kiszabott bírság összeadandó.

A kifizetett díj összege később, a GVH határozatának bírósági felülvizsgálatától függően már nem követelhető vissza akkor sem, ha a bíróság a GVH határozatát hatályon kívül helyezi vagy a kiszabott bírság összegét csökkenti. Kivételt képez azonban az az eset, amikor a bírósági eljárás során derül ki, hogy az informátor által szolgáltatott bizonyíték nem volt jogszerű (pl. az ügyfél bizonyítja, hogy az írás nem tőle származik, hanem feltehetőleg hamisítvány), és a jogellenesség oka az informátor magatartására vezethető vissza. Ilyenkor a GVH a kifizetett díjat visszaköveteli az informátortól.

Mivel a díj csak a bírság után jár, értelemszerűen csak akkor kaphat díjat az informátor, ha az eljárás jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával végződik. Ez azt is jelenti, hogy nem jár díj abban a meglehetősen ritkán előforduló esetben, ha a GVH által indított ügyet utóbb az Európai Bizottság veszi át és bírálja el a továbbiakban, mivel a GVH ilyen esetben nem bírságol, illetve a bizottsági bírság sem a magyar költségvetésbe folyik be.

Egyszeri díj jár abban az esetben is, ha egy személy több nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat.

Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj, azonban egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

A további részleteket lásd a gvh.hu-n.