Futhat a pénze után, ha erre nem figyel! Százmilliárdok a téten

Megosztás Tetszik

Szigorodtak az elévülési idő megszakításának szabályai az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésével. Az új kódex értelmében már nem elegendő a megszakításhoz, ha csak egyszerűen írásban felszólítják a cégek adósaikat a fizetésre. Polgári pert kell indítani és érdemben végigvinni ahhoz, hogy véletlenül se fusson ki a határidőből egy pénzkövetelés jogosultja – figyelmeztet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

Magyarországon a követelések általános elévülési ideje – azaz ami után már bírósági úton sem lehet a szerződésből eredő anyagi vagy egyéb követelést érvényesíteni – öt év volt, ami az új Ptk. ez év márciusi hatályba lépésével sem változott. Ezt az időmúlást azonban a jog alapján bizonyos cselekményekkel meg lehet szakítani, amivel az elévülés időtartama elölről kezdődik. Ugyanakkor az, hogy milyen cselekmény alkalmas a megszakításra, alaposan megváltozott.

Az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően a gyakorlat szempontjából nagyon fontos változás, hogy az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a jogszabály a teljesítésre irányuló egyszerű írásbeli felszólítást – magyarázza Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere. Hozzáteszi: ugyanígy nem szakítja meg az elévülést a jövőben az sem, ha a követelést átruházzák vagy engedményezik, és erről értesítik a kötelezettet.

Ezentúl az elévülési idő megszakításához az szükséges, hogy a kötelezettel szemben bírósági eljárásban kezdeményezzék a követelés érvényesítését, ami a gyakorlatban egy peres vagy az azzal egyenértékű fizetési meghagyásos eljárást jelent. Még ebben az esetben is további követelmény az új kódex alapján, hogy az így megindult eljárásnak érdemben és jogerősen le kell zárulnia.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a bírósági eljárásnak csak akkor lesz az elévülést megszakító joghatása, ha az adott pert a felperes érdemben végigviszi, és az ügyben ítélet születik. Amennyiben a peres eljárás bármely okból megszűnik (például a felperes eláll a keresetétől), akkor azt úgy kell tekinteni, mintha meg sem indították volna a peres eljárást, és az eredeti elévülési idő fog tovább "ketyegni".

Érdemes még megjegyezni, hogy a polgári bíróság hivatalból nem állapíthatja meg az elévülést, így annak bekövetkezése önmagában nem létesít perakadályt. Tehát a bíróság az egyébként már elévült követelésről előterjesztett kereseti kérelmet hivatalból (idézés kibocsátása nélkül) nem fogja elutasítani. A per formálisan megindul, a követelés adósának kell az elévülési kifogását előterjeszteni, amiről a bíróság az ügy érdemében hozott ítéletében fog határozni – ecseteli Tóth János ügyvéd.

Végezetül érdemes tisztázni, hogy mikortól kell az elévülés megszakadásának új szabályait alkalmazni. Az új Ptk.-t hatályba léptető törvény rendelkezései szerint az új szabályok csak a március közepi hatálybalépést követően keletkezett követelésekre érvényesek. Tehát a 2014. március közepe előtt megkötött szerződésből fakadó követelések elévülése az adott határidőn belül továbbra is megszakítható egy írásos felszólítással.

Mindez a hazai vállalatok számára azt jelenti, hogy a követeléseiket nem kezelhetik egyformán, hiszen más és más eszközöket kell alkalmazniuk attól függően, mikor keletkezett az adott követelés.

Több tízezer hazai vállalatot érinthet érzékenyen, ha nem követik nyomon az új Ptk. megváltozott szabályait. Komoly gazdasági hatással is járhat a módosítás, ha figyelembe vesszük, hogy becslések szerint jelenleg is nagyságrendileg 1000 milliárd forint a hazai cégek kintlévősége.