Fontos adóváltozásokat eszközölnének a magánpénztárak

Megosztás Tetszik

A magánpénztárak működési költségei felső korlátjának megemelését szorgalmazták a pénztári vezetők a Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján.

A Stabilitás hétfői közleménye szerint fontosnak tartanák azt is, hogy a visszaigényelhető szja mértékét a saját tagi befizetések után visszaállítsák a jelenlegi 20-ról a régi, 30 százalékos szintre az önkéntes pénztári rendszerben, míg az egészségpénztáraknál elengedhetetlennek tartják a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározását.

Bába Julianna elnök a közlemény szerint a konferencián kiemelte, hogy a szövetségnek erősítenie kell a szakmai alapon nyugvó párbeszédet a kormányzattal. "Ami történt, megtörtént" - mondta Bába Julianna a magánpénztári vagyon államosítására utalva, amiről szerinte a hazai, vagy - végső esetben - a nemzetközi jogi fórumok fogják kimondani a végső szót.

Azonban a pénztári szektor ágai együttesen közel 2,2 millió taggal és mintegy 1160 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkeznek, ennek alapján a pénztári forma továbbra is az egyik legjelentősebb egyéni öngondoskodási módnak tekinthető Magyarországon. Ezek fejlesztése, működtetése pedig nehezen képzelhető el a jogalkotói és végrehajtói hatalom ellenében, azért a Stabilitás Pénztárszövetség minden eszközt meg kíván ragadni annak érdekében, hogy a kormányzattal és a törvényhozással párbeszédet kezdeményezzen, és ily módon tagjai érdekeit képviselni tudja - mondta a szövetség elnöke.

Bába Julianna a konferencián kifejtette: a magánpénztári szektor változatlanul működik és működni akar, azonban a jelenlegi költségszinten nem tudni, meddig lesz még erre képes. A 2011. január 1-jétől a működési célú levonásokra hatályban lévő 0,9 százalékos költségmaximum, illetve a vagyonkezelési költségek 0,2 százalékos költségmaximuma nem elég az aktív vagyonkezelésre. "A pénztárba való belépés már nem kötelező, hanem önkéntes választáson alapul, ezért ésszerű lenne, ha tagjaink maguk dönthetnének arról, hogy milyen költségszinten működő pénztárba lépnek be. Ebben az esetben a magánpénztárak fennmaradhatnak, más esetben viszont lassú kihalásra vannak ítélve" - mutatott rá.

Borza Gábor, a szövetsége alelnöke a közlemény szerint kiemelte: bár a második pillérnek nevezett tőkefedezeti rendszer nem szűnt meg, végveszélybe került, amikor idén néhány hónap alatt 2 millió 988 ezer 036 ember 2946 milliárd forint értékű nyugdíjcélú megtakarítását kellett visszajuttatniuk az állami rendszerbe, illetve a visszalépő tagok számára 215 milliárd forint értékű reálhozamot és 42 milliárd forint tagdíj-kiegészítést kifizetni. A folyamat végére a magán-nyugdíjpénztári vagyon 244,2 milliárd forintra, a taglétszám 100 625 főre csökkent, ezzel párhuzamosan az egy főre vetített átlagos vagyon 1, 02 millió forintról 2,43 millió forintra emelkedett.

Eközben azonban a magánpénztárak adminisztrációs terhei nem hogy csökkentek volna, hanem a vagyonátadás, a reálhozam számítás és kifizetés, tájékoztatás miatt jelentősen nőttek - hívta fel a figyelmet az alelnök. Ennek köszönhetően a szektor 2011 első felében 4,92 milliárd forint működési veszteséget halmozott fel, amit egyelőre a pénztárak a tartalékaikból és a jogszabályok által biztosított egyszeri tagdíj-levonásokból fedeztek. A tartalékok kimerülése után azonban elkerülhetetlenné válik a pénztárak összeolvadása a hatékony üzemméret biztosítása érdekében, ami lényegében a vagyonátadás óta tart.

A magánpénztári rendszer körüli politikai harcok az alelnök szerint kedvezőtlen hatással voltak az önkéntes pénztárak működésére is, jóllehet, a két típus között csak a nevükben van hasonlóság. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 5 milliárd forinttal, a taglétszám pedig 4875 fővel csökkent 2011 első felében, így a kezelt vagyon 861,4 milliárd forintra, a tagok száma pedig 1 millió 289 ezer 278 főre olvadt. Borza Gábor ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy az önkéntes pénztárak által kezelt egyéni megtakarítások összege az átlagot meghaladó befektetési teljesítményeknek köszönhetően annak ellenére növekszik, hogy a tagság egyre nagyobb hányada válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

A Stabilitás alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjpénztár, mint hosszú távú megtakarítási forma már bizonyított, ezért mindent meg kell tenni ismertsége és közkedveltsége erősítéséért, továbbá a tagok számának és a tagdíjbevétel csökkenésének megállításáért. A szövetség ezért aktív szerepet kíván vállalni az önkéntes pénztárak szabályozásának jelenleg éppen zajló felülvizsgálatában, és azt javasolják, hogy állítsák vissza a saját tagi befizetés után visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre.

Az egészségpénztárak taglétszáma folyamatosan növekszik, és 2011 végére elérte a 970 ezer főt, a kezelt vagyon pedig az 54 milliárd forintot. Borza Gábor szerint itt a legfontosabb feladat az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása, az erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, továbbá a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése. Ehhez azonban - húzta alá az alelnök - elengedhetetlenül szükséges a kormányzat támogatása, szabályozó szerepvállalása, például azzal, hogy pontosan meghatározzák: miként kapcsolódhat össze a társadalombiztosítási rendszer a pénztárakkal.