Felmérés: a háztartások többségét érinti a rezsiemelés, negyedük veszélyeztetett

Megosztás Tetszik

Átlagosan havi 26 ezer forintos költségemelkedésre számítanak a válaszadók a rezsicsökkentési szabályok módosítása miatt, a legkisebb jövedelmű háztartások kiadásai több mint harmadával növekedhetnek, derült ki az Intrum felméréséből. A magyar háztartások háromnegyede ki tudja gazdálkodni az áremelés miatti plusz kiadást, de 161 ezer háztartást közvetlenül fenyeget a fizetésképtelenség.

„Kétféle módon próbáltuk felmérni, a családok mekkora részét veszélyeztetik az áremelkedések: az egyik módszer alapján a korábbi kiadásokkal, a másik szerint pedig a család jövedelmével vetettük össze a rezsi várt növekedését” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Magyarország vezérigazgatója. „Mindkét módszertan alapján hasonló lehet a legsúlyosabban veszélyeztetett családok aránya: mintegy 161-182 ezer háztartás, a családok 4-5 százaléka lehet érintett.”

A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák növekedése miatt, amelyeket így a bedőlés veszélye fenyeget. Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak, kis mértékben veszélyeztetett végül a háztartások további 10,3 százaléka.

A képet árnyalja, ha a rezsi emelkedését a jövedelmekhez kötjük. A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – az Intrum felmérése alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.

E módszertan szerint az összes, valamilyen mértékben veszélyeztetett háztartás mintegy 25 százalékot képvisel az összes háztartásból, míg az előző módszertan alapján ugyanerre 22 százalékot mért a GKI.

„A kutatás alapján a háztartások többségének fájni fog valamilyen szinten a magasabb rezsi, de a bedőlés nem fenyegeti őket” – mondta Felfalusi Péter. „A családok többségének ennek ellenére jelentősen csökkenhet a megtakarítási képessége: a 2017 és 2021 között jellemző átlagos megtakarítás az év végéig 63 százalékkal is visszaeshet. A rezsiszigorítás mellett ehhez hozzájárul az infláció és az olyan potenciálisan bekövetkező intézkedések, mint a benzinársapka kivezetése.”

A fenti eredmények alapján nem csoda, hogy az Intrum felmérése szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka pedig valószínűleg még az idei évben energiamegtakarítást célzó felújítást tervez kezdeni. Ebben segít például az Otthonfelújítási program, amelynek forrásai még az év végéig elérhetők.