Feketén, szürkén foglalkoztatják? Ellenőrizze, hogy ne járjon pórul!

Megosztás Tetszik

Gyakori a munkaadók lebukása a feketefoglalkoztatás, a bejelentések elmulasztása, a zsebbe fizetés miatt. Később a dolgozó is ráfizethet, ha pillanatnyi előnyök miatt belemegy az ilyen kontraktusokba.

A munkavállalókra nézve a bejelentés és szerződés nélküli („fekete/szürke”) foglalkoztatás következményei rendkívül súlyosak. A munkaviszonyból származó jogok (munkaidő, pihenőidő mértéke, legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai stb.), kikényszerítése, a munkával töltött időszaknak például a nyugdíjjogosultság tekintetében történő utólagos elismerése, vagy egyéb ellátás (táppénz stb.) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat. 

E mellett a munkavállalónak számos esetben jövedelemigazolásra is szüksége lehet. Lakáscélú hitelt szeretne felvenni, ha nincs az adóhatóságnál jövedelemére vonatkozó adat –, mert „feketén foglalkoztatják”, a fizetését részben vagy egészben „zsebbe fizetik” –, akkor nem kaphat ilyen igazolást, illetve a valós jövedelemének megfelelő igazolás hiányában hitelképessége csökken, a hitelkérelmét a pénzintézet elutasíthatja. A NAV összefoglalta, mit, hol tud ellenőrizni a munkavállaló.

A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján www.nav.gov.hu/adatbázisok megtalálható információk alapján. Ezek az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, felfüggesztett, bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

1. Munkaviszony esetében

Ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez (ennek egy példánya a munkavállalóé), mivel a munkaszerződést főszabály szerint írásban kell megkötni. A munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, vagyis jogosult lesz – egyebek mellett – orvosi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Ezek az ellátások a társadalombiztosítási ellátások közé tartoznak.

2. Alkalmi munka, idénymunka

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Itt a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján (nem kötelező az írásbeli szerződés), a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e foglalkoztatására tekintettel társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, a munkavégzés során bekövetkező esetleges baleset esetén egészségügyi ellátásra, valamint munkanélküliség esetére járó ellátásra jogosultságot szerez. Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatásra (nem balesetből eredő orvosi ellátásra) nem jogosult, akkor saját maga után köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha arra egyéb jogcímen (például gyesen van, nyugdíjas stb.) nem jogosult. Ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban a NAV 46. számú információs füzetében található részletes leírás.

3. Háztartási munka

Háztartási munka: a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. A háztartási munka olyan speciális munka, ami magánszemélyek között írásbeli szerződés nélkül is végezhető (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás). Az, aki ilyen speciális keretek között háztartási munkát végez, társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, tehát ezzel a munkával nyugdíjra jogosító szolgálati időt nem szerez és egészségügyi szolgáltatásra például orvosi ellátásra sem jogosult. Ennél a foglalkoztatási formánál is igaz az, hogy amennyiben a munkavállaló egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, akkor ezt a jogosultságát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével szerezheti meg. (Természetesen háztartási munkát lehet végezni a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban is.) Ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban a NAV 47. számú információs füzete írja le a tudnivalókat.

Igazolás a bejelentésről, járulékfizetésről

A munkáltatónak a biztosítottat (a munkavállalót) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt az állami adóhatóság felé be kell jelenteni.

A munkavállaló számára a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére – bármely időpontban – három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni. Ez tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

A munkáltatónak e mellett írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg havonta, illetve az éves összesített jövedelemigazolással együtt (a tárgyévet követő év január 31-éig) a jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Az említett bizonylatok biztosítják, hogy a munkavállaló igazolással rendelkezzen a szabályszerű foglalkoztatásának tényétől.

Egyszerűsített foglalkoztatás és háztartási munkára létesített jogviszony esetében az igazolások kiadásának rendje a következő:

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély nem minősül biztosítottnak, ezért számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. A mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára alkalmazott személy számára a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást nem kell adni.

Miután a háztartási alkalmazott sem minősül biztosítottnak, és a háztartási munkából származó jövedelmét az adóhatóság felé nem kell bevallani, az után személyi jövedelemadó fizetésére sem köteles, e munkavégzésével összefüggésben igazolást a munkáltatótól (kizárólag magánszemély lehet) automatikusan nem kap. Az őt megillető bevétel (bér) összegéről azonban a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

Ellenőrizni szeretné, hogy a munkáltató eleget tett-e bejelentési, bevallási kötelezettségének, és Önt valóban a szerződésében kikötött feltételeknek megfelelően kezelik?

Amennyiben munkavállalóként kétségei vannak arról, hogy munkáltatója a bejelentési kötelezettségnek eleget tett, akkor a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság ügyfélszolgálatán vagy regisztrált ügyfélként az Ügyfélkapu segítségével tud erről meggyőződni.

A magánszemélynek a Kormányzati Portálon http://www.magyarorszag.hu elérhető Ügyfélkapun keresztül lehetősége van a bejelentések lekérdezésére. Egyrészt biztosítottként a https://ugyfelkapu.oep.hu/oepu/keret.jsp link alatt lehetősége van a bejelentés megtekintésére, másrész egy meghatározott időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által közölt járulékadatainak lekérdezésére https://ebev.nav.gov.hu/lekerdezes?page=eJarulekLista.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amely természetes személyenként tartalmazza a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.

Kilépve az eBev Szolgáltatásokból, de még az Ügyfélkapun belül –, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság társadalombiztosítási egyéni számláján https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/tarsadalombiztositasi_egyeni_szamla.html megbizonyosodhat a NAV által átadott bevallásadatokról is. A kivonat tartalmazza az egyéni számláján szereplő egyes jogviszonyokat 2013. január 1-jétől kezdődően havonkénti bontásban, valamint a biztosítási idő kezdetére és a végére, valamint a bevallott nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat.

Az érintett időszakban egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott – tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozás értelmében rájuk vonatkozóan tényleges nyugdíjjárulék-fizetés nem történik – a tb egyéni számlán nyugdíjjárulékként egy „elméleti összeg” kerül feltüntetésre.

Látható, hogy az adatok a hivatalok rendelkezésére állnak, és nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a rá vonatkozóan tárolt adatokat megismerje. Ennek legegyszerűbb módja az Ügyfélkapun keresztül történő adatkérés.

Ügyfélkapus regisztrációját elvégezheti:

• a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában,
• a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal 1133 Budapest, Visegrádi u. 110.) ,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatain, a megyeszékhelyeken, valamint Budapesten (1096, Budapest, Vaskapu u. 33-35.; 1139, Budapest, Dózsa György u. 128-132., 1144, Budapest, Gvadányi u. 69.; 1132, Budapest, Kresz Géza u. 15.),
• a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain, illetve
• Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein.

Mit tegyek, ha az adatok nem egyeznek?

Elsődlegesen a munkáltatóval (foglalkoztatóval) tisztázza az eltérést, ugyanis lehetséges, hogy csupán adminisztrációs hiba történt.

Az állami adóhatóság fő feladata az adójogszabályok betartásának ellenőrzése, az adóelkerülő magatartások, illetve az adóeltitkolások feltárása. A szabálytalanul történő foglalkoztatások esetén, így elsődlegesen az elmaradt adó– és járulékok tekintetében jogosult eljárni. A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezések kivizsgálása, így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, munkabérrel, munkaidővel, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés b) és h) pontja alapján – az illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségéhez fordulhat.

[1 ] Az Ügyfélkapu elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszer, amelyen keresztül Ön egyedileg azonosított módon biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó közigazgatási szervekkel és közintézményekkel. Személyes ügyfélkapu létrehozásához regisztráció szükséges.

[2 ] Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatónak az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, az adóhatóság a bevallásokból az adatokat két hónap eltéréssel adja át.