Szabad a CSOK: mutatjuk az új "szocpol" részleteit, táblázattal!

Megosztás Tetszik

A hírek szerint óriási érdeklődés övezi a július 1-jétől startolt „családok otthonteremtési kedvezménye” (CSOK) címén igényelhető állami támogatás új rendjét, amely jelentős fellendülést hozhat az évek óta vergődő lakáspiacon, lakásépítési ágazatban.

Hosszú várakozás után 2015. július 1-jén léptek hatályba a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. kormányrendeletnek a lakásépítéshez, -vásárláshoz igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatásra vonatkozó új rendelkezései.

Előzményként érdemes emlékeztetni, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. kormányrendelet alapján korábban kapható, a számos visszaélés miatt elhíresült „klasszikus” szocpolt az említett rendelet 1/A paragrafusa értelmében a 2009. július 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási kérelmek alapján nem lehet igényelni.

Az állami támogatás másfél évi szünetelését követően, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. kormányrendelet 2012. január 1-jétől kizárólag új lakás vásárlásához, építéséhez vezette be ismét a megújult szocpolt, amelynek összegét a meglévő és a vállalt gyermekek számától, valamint a lakás hasznos alapterületétől és energiafogyasztási minősítésétől függően 800 ezer és 3,25 millió forint között határozta meg.

A kormányrendelet módosítása 2015. július 1-jétől családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) címén a vissza nem térítendő állami támogatást – szintén a meglévő és a vállalt gyermekek számától, valamint a lakás hasznos alapterületétől és energiafogyasztási minősítésétől függően – 500 ezer és 3,25 millió forint között kiterjesztette a legalább komfortos, használt lakás vásárlására és meglévő (az igénylő tulajdonában álló), legalább komfortos (vagy a bővítéssel azzá váló) használt lakásnak a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítésére már az egygyermekes családok számára is.

Bővítésnek az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül − ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is − a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység minősül. Az átalakítás (például terasz, garázs lakószobává alakítása, a szomszéd lakás csatolása) nem számít bővítésnek.

A kedvezmény igénylésére jogosult személyek:

– életkori megkötéstől függetlenül, a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a közös háztartásban nevelt, eltartott, 16 évesnél – oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, gyermek esetén 25 évesnél – nem idősebb, vagy legalább egy éve megváltozott munkaképességű, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, illetve legalább 24 hetes magzata után,

– a gyám a gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után,

– a 40. életévét be nem töltött házaspár – meglévő gyermekei létszámától függetlenül – a kedvezmény megelőlegezett folyósítása fejében négy éven belül vállalt egy, illetve nyolc éven belül vállalt két gyermeke után.

A kedvezmény mértéke:

A kedvezmény utólagosan vehető igénybe:

– új lakás építése és bővítés esetén a készültségi fokkal arányoson, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás;

– lakás vásárlása esetén egy összegben a folyósítás akkor történik, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére/vásárlására már felhasználta.

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja az építési munkák (lakásépítés, bővítés) esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70 százalékáról, illetve, ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy az annak összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adó (áfa) törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat.

Fontos azonban, hogy bővítés esetén a kapható támogatás összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 százalékát. Új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát kell bemutatni.

További feltételek:

1. A lakás (meglévő, vagy bővítés utáni) hasznos alapterülete nem lehet kevesebb, mint:

– egy gyermek esetén 40 négyzetméter
– két gyermek esetén 50 négyzetméter
– három gyermek esetén 60 négyzetméter
– négy vagy több gyermek esetén 70 négyzetméter,

és nem haladhatja meg a 160 négyzetmétert.

2. Lakás vásárlása esetén a vételár nem lehet több mint

– új lakásnál 300-350 ezer forint/négyzetméter,

– használt lakásnál egységesen 350 ezer forint/négyzetméter

továbbá

a) Közép-Magyarország területén

– Budapesten 35 millió forint,
– városokban 28 millió forint,
– egyéb településeken 23 millió forint,

b) a Dunántúlon

– megyeszékhelyeken 28 millió forint,
– városokban 23 millió forint,
– egyéb településeken 18 millió forint,

c) az Alföldön és Észak-Magyarországon

– megyeszékhelyeken 25 millió forint,
– városokban 19 millió forint,
– egyéb településeken 16 millió forint.

A családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igénybe vehető, amelynek összege gyermekenként 400 ezer forint.

A családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmet a hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani.

Nagyon fontos, hogy a 2015. június 30-áig benyújtott kérelmeket még az említett időpontig hatályos szabályok szerint kell elbírálni.