Teendők, ha a kivából át kell térni társasági adózásba

Megosztás Tetszik

A kivát választó társaságok némelyikénél máris gyakorlati probléma, hogy mit kell tenniük, ha az új adózási formából vissza kell térniük a társasági adózásba. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

Irodánk által könyvelt egyik építőipari cég a létszámkorlát átlépése miatt 2013. október 31-én elvesztette kiva státuszát, és így november 1-jétől ismét a társasági adó szerint fog adózni – foglalta össze a helyzetet kérdezőnk, majd az áttérés kapcsán a következő kérdéseket tette fel:

1. A cég beruházásra előleget utalt át szállítójának, kell-e adóalap-korrekciót végrehajtanom, vagy a szóban forgó összeg csökkenti a kiva alapját?
2. A cég kifizette egyik alvállalkozóját, az ahhoz kapcsolódó árbevételét már kiszámlázta, de a bevételi számla ellenértéke még nem folyt be. Ebben az esetben van-e korrekciós lépés?
3. A cég egy később leszámlázandó anyagbeszerzésére előleget adott szállítójának, ugyanakkor egy később teljesülő - még nem kiszámlázott - árbevétele kapcsán előleget kapott vevőjétől...ezek a tételek hol adóznak majd. A kivában, vagy a társasági adóban?
4.  A cég még a kivás időszakában kifizette 2013. IV. negyedévi irodabérleti díját, ez az összeg hol számít majd költségnek?

Több olyan kérdést tett fel, amelyek azokat az eseteket is érintik, amelyekre vonatkozóan részletszabályok szándékosan, vagy egyéb okok miatt nem szerepelnek a törvényben – kezdte válaszát szakértőnk. A kivából való kilépésnek nincs igazán gyakorlata és a jogszabály sem kezeli teljes körűen ezt az esetet. Ezek előrebocsátása után a kérdéseivel kapcsolatban a következő mondható el:

1. „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. §-ának (4)-(5) bekezdésében valóban a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő, csökkentő tételek között a hitel vagy kölcsön nyújtása, illetve a hitel vagy kölcsön felvétele, valamint az elszámolásra kiadott elő¬leg kifizetése, illetve az elszámolásra kiadott előleg visszafizetése szerepel, az egyéb címen adott elő¬leg azonban nem.

A kérdésben az előleggel kapcsolatosan logikus lenne a külön korrekció, de ennek a törvénybe iktatása további korrekciókat tenne indokolttá. Az előleg általános funkciójából következően (a teljesítést megelőzően, de a teljesítéshez kapcsolódóan adnak előleget) nem jellemző a hitel, kölcsön azon funkciója, hogy visszafizetendő.”  Így csak külön szabályozással lehetne azt a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételként kezelni. Így jelenleg nem szerepel a korrekciós tételek közt az előleg, így a beruházási előleg sem. Tehát a törvény tételes szabályából az előző következik, azaz nem ír elő tételes korrekciót. Ezzel kapcsán megjegyzem, hogy ez volt legutóbb az NGM számviteli levelekben megjelent álláspontja, de érzékelhető, hogy mennyire a fogalom értelmezésén múlik az kérdésre adott válasz.

2. A második kérdésben is logikus lenne az évek közötti korrekció, ugyanakkor az átmeneti szabályt a törvény csak a következőre korlátozza:

(18) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
c) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét.

(19)42 A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét.

Az előzőekből következik, hogy a jogalkotó az időbeli elhatárolásokra gondolt, ugyanakkor tartalmilag nem szabályoz olyan nem időbeli elhatárolással járó pénzmozgásokat, amelyek tartalmában logikussá tennék az átmeneti korrekciót, de nem az elhatárolásra vonatkoznak, így úgy gondolom, hogy – bár logikus lenne, de – ebben az esetben sem lehet levezetni a törvényből a korrekciót jelenleg.

3. Az előleg kapcsán a jelenlegi jogi helyzetet az 1. pontnál jártam körül. Ha igazi előlegről van szó, akkor nincs a törvényben erre korrekció, ha elszámolásra kiadott előleg, akkor más a helyzet (de ez inkább magánszemélyeknél fordul elő).

4. A 4. negyedévben kifizetett irodabérleti díjnál feltehetően az időbeli elhatárolás a megfelelő megoldás, hiszen október 31.-ig a negyedéves díj harmada terheli az időszakot és a fennmaradó részt el kellene határolni az új időszakra (november-december). Erre viszont már alkalmazható a 2. kérdésnél idézett átmeneti törvényi szakasz, azaz a „ társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni: a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik”.