adozona.hu
Ezért sok és ezért kevés a minimálbér
//test-adozona.hu/altalanos/Ezert_sok_es_ezert_keves_a_minimalber_J8B8Z5
Ezért sok és ezért kevés a minimálbér
Szinte biztos, hogy 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a minimálbér összege, ezzel pedig átlépünk egy bűvös határt. Pró és kontra érvek is vannak a béremelés mellett, ám egy kérdés ilyenkor biztosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Többet kellene keresnünk, netán keresünk is, csak a hivatalos statisztikákban ez nem látszik? A válaszokat a versenyképesség, foglalkoztatottsági szint és a feketemunka területén kell keresni.
Várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a kötelező legkisebb bér – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV-nek múlt pénteken, utalva arra, hogy a hazai minimálbér jelenleg 98 ezres szintjét a kormányzat mindenképpen a bűvös 100 ezres szint fölé emeli. A cégek mindössze 2,4, a munkavállalók érdekvédelmi szervezete ugyanakkor 5,4 százalékos emelést tartana megfelelőnek. A vállalatok az inflációval megegyező emelést tartanának tehát reálisnak, a másik oldal pedig ehhez még hozzádobná a várt gazdasági növekedés ütemét (2 százalék), és efelett egy százalékpontot még pluszban.
A minimálbér mértékéről hazánkban szinte mindig elhangzik a kérdés, hogy vajon ki tudják-e termelni a vállalkozások és a gazdaság az így megemelt fizetéseket, illetve milyen negatív, pozitív társadalmi hatások jelentkeznek ezzel. A kérdésre a vállalkozói és munkavállalói oldal értelemszerűen eltérő válaszokkal reagál: előbbiek a költségeiket szeretnék minél alacsonyabban tartani, míg utóbbiak minél több bérhez jutnának.
Az ellentétes nézőpontok közepette ugyanakkor egy-két kérdés bizonyosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Hogyan alakultak az utóbbi 8-10 évben a magyarországi bérek az infláció és a gazdasági növekedés tükrében?
2004–2012
Kiindulópontnak Magyarország uniós csatlakozásának dátumát vettük alapul, így a környező régiós országokkal történő összehasonlítás is egyszerűbb lehet. A 2004 óta eltelt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 58 százalékos volt az évente indexált drágulás értéke, vagyis összességében ennyit emelkedtek nálunk az árak. A gazdasági növekedés területén 2004 óta 7 százalékos GDP-bővülést tudtunk összehozni. A bruttó átlagkereset eközben 145 ezer forintról 223 ezerre ugrott 2012-re, a nettó átlagkereset pedig 93 ezerről 144 ezerre nőtt. A nettó béreknél, amit mindenki hazavisz a zsebben, mintegy 54 százalékos volt tehát a nominális emelkedés mértéke.
Ha ezt az árakhoz viszonyítjuk, akkor látható, hogy szinte alig volt reálbér-emelkedés az elmúlt kilenc évben. (Előtte viszont annál inkább, az egyensúlyt komolyan megborította a 2003-as év, amikor is év elejéről év végére 88 ezer forintról 98 ezerre ugrottak az átlagos nettó bérek, nagyrészt a Medgyessy-kormány 100 napos programja következtében. Az infláció ugyanakkor éves szinten csak 4,7 százalékos volt. Az államadósság is ekkor kezdett komolyan növekvő pályára állni).
Kullogunk a régióban
Csehországban ezen időszak alatt 27 százalékos volt az összesített drágulás mértéke, a GDP pedig 2004-hez viszonyítva 26 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év végén. A bruttó átlagkeresetek mindeközben bruttó 17 ezer koronáról 25 ezerre nőttek (majdnem ezer euró), mintegy 47 százalékos nominális emelkedést produkálva. (Az adatok kiszámításához a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat adatait vettük alapul).
A teljes cikket ITT olvashatja el!
Hozzászólások (0)