Ezért működtetnek kevesebb bankszámlát a cégek

Megosztás Tetszik

Lassan, de biztosan csökken Magyarországon az egy cégre jutó banki kapcsolatok száma, és a csökkenés a legnagyobb vállalatok körében érezhető leginkább – derül ki az Opten kutatásából. A jelenség mögött éppúgy állhat a válság, a vállalkozások és a pénzintézetek konszolidációja, vagy a hitelezés visszaesése, mint a bankok termékkapcsolási gyakorlata. Változást a hitelezés felfutása hozhat.

Nehéz éveken van túl a hazai bankrendszer, és a gazdasági társaságok működésének jogi környezete is sokat változott. A legzivatarosabb éveket a pénzintézeti szféra és vállalkozások is maguk mögött tudják, de úgy tűnik, ezalatt a cégek bankválasztási szokásai is komoly változásokon mentek át. „A legszembetűnőbb fejlemény, hogy az egy társaságra jutó bankkapcsolatok száma szinte minden vállalati méretkategóriában csökkent – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója, hozzátéve, hogy csökkenés nem drámai, de már maga a csökkenő trend is komoly kérdéseket vet fel.

„Egy fejlődő gazdaságban a gazdasági társaságok banki termékpenetrációja elméletileg növekedő pályán mozog, mivel nő a hitelezés, és megindul a banki verseny az ügyfelekért, ami erőteljes termékfejlesztésben is megnyilvánul” – mondja az Opten igazgatója. Mivel a hazai bankrendszer sokszereplős, és viszonylag fejlett, a növekedő termékhasználat a bankkapcsolatok számának emelkedését hozhatná, de a cégbíróság által közzétett bankszámlaszámok nem ezt mutatja.

(A vizsgálatban az Opten egy bankkapcsolatnak tekintette, ha egy cég cégbíróság által közzétett bankszámlaszámai között legalább 1 olyan bankszámlaszám található, amely az adott bankhoz köthető. Az elemzés kimondottan a bankkapcsolatok kimutatására irányult, nem a bankszámla darabszámok elemzésére, azaz egy adott cég egy adott bank felé kimutatott bankkapcsolatok számát 1-nek tekintette, akkor is, ha a cég több számlát vezet az adott bankban.)

A hazai vállalkozások átlagos bankkapcsolatainak száma alig haladja meg az 1-et, de még az 1 milliárd forint feletti szegmensben is csak 2 körül mozog az átlag, és ezek az arányok az elmúlt években még csökkentek is.

Pertics Richárd szerint a jelenség mögött három fő tényező állhat. Az első viszonylag prózai: az elmúlt évek bankbezárásai, és –csődjei következtében csökkent a választható bankok száma. Hiba lenne azonban tisztán ezzel magyarázni a jelenséget, hiszen a bankpiac főszereplői jellemzően megmaradtak, és változatlanul működnek. Ugyancsak fontos tényező a hitelezés visszaesése. Magyarországon a vállalati hitelezés volumene 2015-ben is csökkent, csakúgy, mint a projekthitelek száma és értéke és mindkettő jócskán elmarad még a 2008-as utolsó békeév értékeitől. Ennek következtében a kifutó hitelügyletek száma meghaladja az újakét, ami miatt sok bankkapcsolat szűnhet meg ezekben ez években.

„Kevésbé triviális, de biztosan létező ok a pénzintézetek termékkapcsolási gyakorlata, amivel igyekeznek az ügyfeleket magukhoz kötni” – mondja az Opten igazgatója. A kedvezőbb számlavezetési kondíciókat a pénzintézetek is feltételekhez kötik, sokszor ez a feltétel a bank más termékeinek igénybevétele.  Tipikusan ilyen eljárás, amikor a kedvező hitelkondíció feltétele a bankszámlaforgalom adott bankban történő lebonyolítása. Ez irányú törekvés szintén indukálhatja a bankkapcsolatok számának csökkenését.

Kisebb-nagyobb átrendeződés folyamatosan zajlik a bankok között, a jelenlegi állapot szerint a cégkapcsolatok számát tekintve az OTP, a K&H és a Budapest Bank áll az élen. A bankkapcsolatok számából ugyanakkor állományi adatokra, a pénzügyi műveletek számára, vagyis a banki eredményekre nem lehet következtetni, részben azért, mert egy cég több bankban is vezethet számlát. „Sokat elárul ugyanakkor a bankok céges portfóliójáról, hogy ha kizárólag az egy milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő társaságok számlavezető bankjait nézzük, akkor változik az élmezőnyben már K&H, Unicredit, OTP az első három sorrendje, és szorosan ott van mögöttük az MKB és a Raiffeisen is” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.