Kidobott milliók: érdemes megelőzni a munkavállaló távozását

Megosztás Tetszik

Egyre inkább aranyat ér a lojális munkaerő. A fluktuáció csökkentése alapvetően javítja egy cég költséghatékonyságát – írja sajtóközleményében a BDO.

A cégek 26 százalékánál a fluktuáció mértéke meghaladja a 10 százalékot, miközben a távozó munkatársak pótlása gyakran több millió forintot tesz ki – derül ki a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány közelmúltban végzett, több mint száz vállalkozást érintő kutatásából.

A fluktuáció csökkentése a hatékonyabb toborzási módszerek alkalmazása mellett az utánpótlásképzés fejlesztésével, a gyakornoki munkakörökhöz kapcsolódó mentorprogramok bevezetésével érhető el.

A felmérés adatai szerint a magas fluktuációs arány mellett különösen aggasztó, hogy a frissen kiválasztott munkatársak 24 százaléka rövid időn belül elhagyja a céget (vagy nem válik be, vagy talál egy számára vonzóbb helyet), így az alkalmazásukba befektetett költség és energia esetükben sosem térül meg.

„Tapasztalataink egyértelműen azt igazolják, hogy egy megfelelően felépített utánpótlásképzési rendszer jelentősen lassíthatja a szervezetben tapasztalható fluktuációt – emeli ki Szegedi Levente, a Blooment Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Amennyiben a cégek hajlandóak energiát fektetni abba, hogy maguk neveljék ki a munkatársaikat, és például már a gyakornoki pozíciókhoz kapcsolódva is megfelelő mentorprogramokat szervezzenek, már rövidtávon is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tudnak működni, ami alapvetően növeli az alkalmazottak lojalitását.”

A munkaerő-utánpótlás igen költséges dolog

A fluktuáció visszaszorítása egyre komolyabb hatékonyságnövelő tényező. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy mekkora költséggel (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jár egy új munkavállaló felvétele, a megkérdezett cégek 29 százaléka jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget.

Ez azonban még korántsem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a vállalkozások 35 százaléka számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett költségről.

„A valóságban a toborzási és a betanítási költségek a legtöbb esetben még a felmérés során kapott eredményeket is túlszárnyalják, hiszen a cégek többsége gyakran a közvetett, kapcsolódó költségelemeket nem is veszik figyelembe, amikor ezeket a költségeket kalkulálják” – mutat rá Szegedi Levente.

Nem csak a pénzt, az időt is emészti a munkatársak pótlása

Az egyre szélesebb foglalkoztatási területeken jelentkező munkaerőhiány alaposan megnehezítette a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát.

A felmérés eredménye szerint a vállalkozások 77 százalékának több mint 2 hónapra van szüksége egy megüresedett munkakör betöltésére: 64 százalék 2-3 hónapos, 12 százalék 3-6 hónapos, míg 5 százalék fél évnél is hosszabb átlagos időt jelölt meg a pótláshoz szükséges időként.

A válaszadók 38 százaléka szerint legalább 3-6 hónapra, további 9 százalékuk szerint több mint fél évre van szükség ahhoz, hogy a betanított munkatárs teljes hatékonysággal dolgozzon, és a betanítás többé ne igényelje más munkatársak extra hozzájárulását tapasztalatátadás, illetve helyettesítések formájában.