Ezért aggódnak a pálinkafőzetők

Megosztás Tetszik

Bár a nem ipari méretben végzett pálinkafőzés adómentessé tétele idén januártól átlagosan több mint harmadával olcsóbbá tette a gyümölcspárlatok előállítását, a pálinkafőzők mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek az idei évvel: a fagy ismét jelentős terméskiesést okozott, a külföldi vendégek elmaradása pedig további érzékeny veszteségeket okozott eladásra termelő kereskedelmi főzdéknek.

Az Agroinform.hu az elmúlt hetekben nem reprezentatív felmérést készített a pálinkafőzetéssel kapcsolatosan. A mintegy 800 beérkező válasz igazolta azt a piacon is ismert tényt, hogy a pálinkafogyasztók a kajszibarackból készült pálinkát kifejezetten kedvelik: 31 százaléknyian favorizálják ezt a gyümölcsöt. Ez annak ellenére is igaz, hogy szőlőből és almából több pálinka készül, de ezek közel sem annyira kedveltek, a válaszadók közül mintegy 10 százalék nevezte meg például a szőlőből készült nedűt a legkedveltebbként. Ennél a szilva (20%) és a körte (13%) is több említést kapott.

A törvény értelmében pálinka és törkölypálinka elnevezéssel csak kereskedelmi főzdék hozhatnak forgalomba terméket. A magánfőzők és bérfőzdék által előállított terméknek pedig párlat a hivatalos megnevezése, de természetesen a köznyelvben mindenki pálinkának hívja ezeket a termékeket is.

Ismert tény, hogy a hazai gyümölcstermesztés egyre nagyobb nehézségekkel kell, hogy szembenézzen, melynek több oka is van, de az egyik legnagyobb kihívást az időjárás miatti terméskiesések jelentik. A probléma mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által közölt termésadatok is jól mutatják: például kajszibarackból 2020-ban körülbelül feleannyi termést takarítottak be 1000 hektárral nagyobb területről, mint 2016-ban. De az almatermés ugyanebben az időszakban szintén 20 százalékos visszaesést szenvedett el.

A gyümölcsöket érintő terméskiesések pedig értelemszerűen hatással vannak hazánk kiemelt értékkel bíró termékének előállítására, a pálinkára is. A felmérésben részt vevő, magánfőzők vagy bérfőzetők 70 százaléka nyilatkozta azt, hogy komoly gonddal küzd a saját gyümölcsből való cefre előállításával. Éppen ezért a válaszolók 20 százaléka azt is gyakorinak nevezte, hogy vegyes cefrét kénytelen készíteni a megfelelő főzési mennyiségek előteremtése érdekében.

A termőterületek eltérő összetétele miatt az almapálinka előállítása legnagyobb mértékben a keleti országrészt jellemzi. A szőlőpálinka a középső országrészben a leggyakoribb, míg az északi országrészben fordulnak elő legnagyobb arányban a begyűjtött bogyós terményekből (áfonya, feketeribizli, szeder, madárberkenye stb.) készült pálinkafajták.

„A szőlő, mint könnyen hozzáférhető, ízletes pálinka-alapanyag egyre erőteljesebben jelenik meg a párlatkészítésben, ráadásul a cefre elkészítése is könnyen elérhető sikerrel kecsegtet. Az illatos szőlőfajtákból jó minőségű pálinka készíthető és bátrabban nyúlnak hozzá a magánfőzetők is” – teszi hozzá Polgárné Sarok Edit, az Agroinform.hu szakújságírója. 

A többség még mindig a 48-50 százalékos pálinkát tartja ideálisnak

Az Agroinform felmérésében részt vevők többsége (52 százaléka) még mindig a magasabb (48-50 százalékos) alkolholtartalmú pálinkát tartja ideálisnak, aminek elsősorban a megszokás lehet az oka. A fogyasztói szokások elmúlt években lezajlott változásának, illetve a pálinkakészítők és a fogyasztók ismeretbővülésének köszönhetően azonban már sokan adtak olyan választ is, hogy ennél alacsonyabb alkoholfokon fogyasztják a pálinkát, mert így jobban érvényesülnek a gyümölcsök aromái. A válaszadók egy része gyümölcsfajta szerint tesz némi megkülönböztetést: a kajszipálinka esetében a fokozottabb ízélmény érdekében néhány százalékkal alacsonyabb alkoholtartalmat tartanak ideálisnak.

Egyre népszerűbb a pálinkafőz(et)és

Az elmúlt 10 évben nőtt a magánfőzés népszerűsége, a bejelentett főzőberendezések száma, illetve a magánfőzés keretében előállított párlat mennyisége. A bejelentett magánfőző berendezések száma Magyarországon ma több mint 30 ezer darab.

A NAV tájékoztatása szerint a bérfőzdék száma 2021 szeptemberében 548 darab volt, a pálinkaelőállítással foglalkozó, adóraktári engedéllyel rendelkező telephelyek száma pedig 196 (Ezek közül azonban nem mindegyik számít kereskedelmi pálinkafőzdének).

Adómentesség

Noha a kereskedelmi főzdék és bérfőzdék gazdasági potenciálját az időjárás miatti terméskiesés mellett az adómentes magánfőzés lehetősége is erodálja, a hazai gyümölcsfeldolgozást támogatja az, hogy egyre több magánszemély készít párlatot, hiszen ki tudják használni, hogy 86 liter mennyiségig adómentességet élvezhetnek.

„Az adómetesség a bérfőzdék tekintetében azt is jelenti, hogy akár harmadával csökkenthették az áraikat, és így már sokak számára inkább megéri szakemberhez fordulni és bérfőzdébe vinni a cefrét. Így a legjobb eredmény eléréséhez elengedhetetlen szakértelmet elérhető áron tudják igénybe venni” – tette hozzá az Agroinform.hu szakértője.