Ezeknél a bankoknál talált szabálytalanságot az MNB

Megosztás Tetszik

Az MNB befejezte a teljes hitelintézeti szektor folytatott vizsgálatát, melynek során azt ellenőrizték, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait, jutalékait vagy költségeit. A jegybank négy vizsgálati szakaszban összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést – közölte az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszakban – korábbi bejelentésének megfelelően – újabb 39 pénzügyi szervezetnél folytatott le fogyasztóvédelmi vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az érintett piaci szereplők 2012. január 1-je és 2014. május 23-a között a jogszabályokkal összhangban változtattak-e egyoldalúan a konstrukcióik díjain, jutalékain vagy költségein. A jegybank a jogszerűtlen módosítások miatt 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki 2014 márciusában, majd ezt követően 2014 július elején 10 pénzügyi szervezetre 71,75 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. 2014 július végén 62 pénzügyi szervezetnél tárt fel jogszabálysértéseket, melyből négy esetben kötelezéseket előíró intézkedések alkalmazására és további 58 esetben a kötelezés mellett 386,5 millió forint bírság kiszabására is sor került.

A most lezárt vizsgálatok során feltárt jogsértések – a korábbiakhoz hasonlóan – a következők voltak:

1.) hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben;
2.) a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint 2 hónappal hirdették meg;
3.) a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról;
4.) elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát;
5.) az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt;
6.) korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti;
7.) megváltoztatták a díjszámítás módját.

Az MNB – a 2014. augusztus 26-án közzétett határozatok alapján – 35 esetben kötelezést tartalmazó intézkedéseket írt elő az intézmények számára, és ebből 33 esetben fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is indokoltnak tartotta, mindösszesen 216,5 millió forint értékben.

A megbírságolt intézmények és a bírságok összege (Ft) 

További két intézmény esetében nem került sor ugyan bírság kiszabására, azonban az MNB felhívta e pénzügyi szervezeteket az új díj bevezetését, valamint a szerződésben foglalt díj számítási módjának fogyasztókra nézve kedvezőtlen módosítását tiltó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására (PILLÉR Takarékszövetkezet, Solt és Vidéke Takarékszövetkezet). Az MNB három pénzügyi intézmény esetében megszüntette a fogyasztóvédelmi vizsgálatot tekintettel arra, hogy ezeknél az intézményeknél nem történtek, vagy nem jogszerűtlenül történtek a fogyasztókat érintő díjemelések (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.; Credigen Bank Zrt.; Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet). A vizsgált intézmények között volt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet is, amelynél azért került sor a vizsgálat megszüntetésére, mert a Fővárosi Törvényszék elrendelte az intézmény felszámolását.

A vizsgált intézmények – amennyiben eddig még nem hoztak ilyen intézkedést – október 15-éig kaptak határidőt arra, hogy az érintett fogyasztók számára visszatérítsék a jogtalanul felszámított díjakat, ennek végrehajtásáról pedig október végéig kell beszámolniuk a jegybank részére.

A fenti vizsgálatok lezárásával az MNB végére ért a teljes hitelintézeti szektort érintő, díjemelésekkel kapcsolatos ellenőrzéssorozatnak. Ennek során összesen 1,86 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor és több ezer fogyasztó számára térítették, illetve térítik vissza a jogszerűtlenül megfizettetett díjat, költséget. A vizsgálatok hozzájárultak ahhoz is, hogy a hitelintézeti szektorban megszűnjenek a – sokszor évek óta fennálló – jogszabálysértő, a fogyasztókat hátrányosan érintő hiányosságok (például az oklista hiánya, tájékoztatási hiányosságok, határidők be nem tartása).