Ez lehet az ára a drasztikus minimálbér-emelésnek

Megosztás Tetszik

A cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását a minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt – állapítja meg a Privatbankar.hu-n a bértárgyalások kapcsán közölt véleménycikkében Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.

Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum emelése – szögezi le a főtitkár. Hosszú évek után mára a minimálbér szintje – szakszervezeti vélemények alapján is – végre elérte a létminimumot, de még mindig alacsonynak mondható, mind régiós, mind EU-s összehasonlításban.

A minimálbér és garantált bérminimum növelése ugyanakkor bértorlódást is okoz, vagyis a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket eredményez. A minimális bértételek növelése ily módon a munkavállalók többségét érinti, vagyis az átlagbér szintjét is emeli. A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten – a megtakarítások örvendetes növekedése mellett - nagyobb belső keresletet jelent, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezhet és így pozitívan hat vissza a gazdasági növekedésre is. Mindez több adóbevételt jelent, így az államkassza is gyarapszik egy tehetősebbé váló fogyasztói közösség költései után.

Másrészről viszont a munkabér a termelés szempontjából jelentős költségelem, így visszahat a gazdálkodás eredményességére. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti – fejtegeti Perlusz László a Privatbank.hu-n.