Ez a baj a magyar adópolitikával Brüsszel szerint

Megosztás Tetszik

Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait szerdán az Európai Bizottság, amely Magyarország esetében öt ajánlást fogalmazott meg.

Az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.

A bizottság egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A dokumentum rámutat, hogy a kormány konvergenciaprogramja a GDP-arányos költségvetési hiányt 2015-ben 2,4 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 1,7, illetve 1,6 százalékra tervezi csökkenteni. A GDP-arányos államadósság pedig 2015-ben 74,9 százalékra, majd 2018-ra 68,9 százalékra csökken.

A bizottság megállapítása szerint a makrogazdasági környezet 2016-ig lehetővé teszi a költségvetési terv megvalósítását, 2016 után pedig kifejezetten kedvezőre fordul. A tervek megvalósításához szükséges intézkedések azonban 2016-tól nem lettek kellőképpen definiálva. A bizottság 2015-ös tavaszi előrejelzését alapul véve a strukturális egyensúly alakulása és a kiadások nettó növekedése egyaránt a 2015-ös és 2016-os előirányzatok megvalósítását kockáztatja, ezért pótlólagos intézkedések meghozatalára lesz szükség.

A bankszektor kihívásai nem enyhültek az elmúlt 12 hónapban, különösen nem a piaci alapú hitelezési gyakorlat helyreállítása tekintetében - állapítja meg a dokumentum. A banki hitelezés 2013 közepétől elsősorban támogatott programok keretében valósult meg, a kis- és középvállalati hitelezésben például 40 százalékos arányban. A nagy adó- és szabályozási terhek alatt, a nem teljesítő hitelek magas aránya mellett nem nagyon ösztönzi a bankokat semmi a normális, nem támogatott hitelezési tevékenység fokozására.

Magyarország pénzügyi stabilitási kockázatoknak kitettségét nagyban csökkentette a devizaalapú hitelek forintosítása. A nem teljesítő hitelek magas aránya ugyanakkor továbbra is a devizaalapú lakossági hitelek miatt áll fenn. Az adósmentés jórészt nem a fizetésképtelen hitelfelvevők terheit enyhítette, és nem tűnik valószínűnek, hogy meg tudná oldani a nem teljesítő hitelek problémáját. A hatékony portfólió-tisztítást egyebek között a végrehajtás, illetve az ügyek bírósági vagy peren kívüli rendezésének hiányosságai nehezítik.

A dokumentum megállapította, hogy az elmúlt egy évben növekedett a közvetlen állami tulajdon részaránya a bankszektorban. A bizottság javaslatában annak a véleményének adott hangot, hogy a közvetlen tulajdon útján gyakorolt állami beavatkozás a bankszektorba nagy pénzügyi kockázatokat hordozhat még abban az esetben is, ha csak átmeneti jellegű megoldásról van szó.

A legutóbbi adózási intézkedések a bizottság szerint visszatérést jelentenek a szektorspecifikus társasági adók részaránya növelésének gyakorlatához. Az adózás kiszámíthatatlansága és esetlegessége torzítja a beruházások szektorok közötti eloszlását. A legutóbbi enyhítések ellenére is az alacsony jövedelmű rétegek egyes csoportjainak adóterhe uniós összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. Különösen igaz ez az egyedül élőkre.

Az adóelkerülés és az áfacsalás visszaszorítására legutóbb tett intézkedéseket a bizottság javaslatai szerint az adóbeszedés adminisztratív hatékonyságának növelésével, a kis- és középvállalatok adminisztratív terheinek enyhítésével kellene kiegészíteni.

Összességében javult a foglalkoztatás 2014-ben Magyarországon – állapítja meg a jelentés. A gazdasági fellendülés a magánszektorban is a foglalkoztatás növekedését vonta maga után. A 2011 óta jelentősen kibővített közmunka program azonban módosításokra szorulna, mivel nem kellőképpen hatékony, és torzítja a munkaerőpiac működését.

A rendszer finanszírozásának költsége az elmúlt négy évben megnégyszereződött, a GDP 0,8 százalékára növekedett, és az előrejelzések szerint 2018-ra a mostaninak a duplájára emelkedik. A programból való eredményes kilépés aránya 13,8 százalékos volt 2014 első felében, ami arra utal, hogy a rendszer nem szolgálja kellő hatékonysággal a munkanélküliek visszavezetését a munka világába.

Történt némi előrelépés a roma gyerekek oktatásában, egy rendszerszemléletű program kidolgozása azonban még várat magára – állapítja meg az Európai Bizottság 2015-ös magyarországi gazdaságpolitikai ajánlásában.