Ez a 6055 vállalkozás jól járt

Megosztás Tetszik

A növekedési hitelprogramban 2013 júniusa óta együttvéve 34237 vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 2329 milliárd forint összegben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.

2016. január 1-jétől szeptember 2-ig a növekedési hitelprogram harmadik szakaszában részt vevő hitelintézetek 202,3 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB-nek, 8170 ügylethez és 6055 vállalkozáshoz kapcsolódóan. A jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó – hitelállomány 141 milliárd forint. A program három szakaszában 2013 júniusa óta együttvéve 34237 vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 2329 milliárd forint összegben. (A Magyar Nemzeti Bank minden naptári hónap első keddi munkanapján közzéteszi a megelőző hét utolsó munkanapjával bezárólag beküldött KKV-szerződések összege alapján a keretösszeg kihasználtságának mértékét.) 

2016. szeptember 2-ig a harmadik szakaszban létrejött 202,3 milliárd forintnyi szerződés 68 százaléka új beruházási hitel, 32 százaléka pedig új lízingügylet. (A harmadik szakaszban kizárólag ilyen típusú finanszírozásra van lehetőség, forgóeszköz-finanszírozásra és hitelkiváltásra nincs). A forinthitelek nyújtását lehetővé tevő I. (forint)pillérben megkötött 146,5 milliárd forint összegű szerződésből 96,9 milliárd forintnyi beruházási hitel, 49,6 milliárd forintnyi pedig lízingügylet formájában jött létre. A devizahitelek nyújtását lehetővé tevő II. (deviza)pillérben megkötött 55,8 milliárd forintnyi (mintegy 178,6 millió euró) szerződésből 41,1 milliárd forintnyi (131,6 millió euró) valósult meg beruházási hitel, 14,7 milliárd forintnyi (47 millió euró) pedig lízingügylet keretében.

Az I. (forint)pillérben létrejött ügyletek átlagos mérete 19,8 millió forint volt; a beruházási hiteleké 44 millió forint, a lízingügyleteké 9,5 millió forint. A II. (deviza)pillérben az átlagos hitelméret ennél lényegesen nagyobb, mintegy 234 ezer euró (73,3 millió forint) volt; a beruházási hiteleké 940 ezer euró (294 millió forint), lízingügyleteké 75,5 ezer euró (23,7 millió forint). Az I. (forint)pillérben a szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő 7,4 év; az új beruházási hitelek esetén 8,7 év, a lízingügyleteké 4,8 év, míg a II. (deviza)pillérben 7,4 év; a két finanszírozási formáé rendre 8,5 év, illetve 4,1 év.

Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy az I. (forint)pillérben nyújtott hitelek összegének közel 60 százaléka mikrovállalkozásokhoz köthető, és ebben a szegmensben 35 százalék a lízingügyletek részaránya, miközben a középvállalatok részére nyújtott finanszírozás közel háromnegyede hitel formájában valósult meg. A II. (deviza)pillérben kihelyezett finanszírozás közel fele középvállalatokhoz került, ennek háromnegyede hitel formájában. Számosságát tekintve a két pillérben együtt az ügyletek közel 92 százaléka a mikro- és kisvállalkozásokhoz kötődik.

Az ágazati eloszlást tekintve az I. (forint)pillérben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem, javítás ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek mintegy 60 százaléka ebbe a három ágazatba irányul, míg a II. (deviza)pillérben az ingatlanügyletek mellett a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar ágazatok dominanciája érvényesül, együttes arányuk közel 80 százalék.

A program harmadik szakaszában is kiegyenlítettebb a hitelek területi eloszlása, mint a teljes kkv-hitelállomány viszonylatában. Jóllehet a legtöbb hitel az I. (forint)pillérben is a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régióhoz köthető, a hitelek koncentrációja lényegesen elmarad a program indulása előtt fennálló hitelállományban megfigyelhetőtől. Míg a második szakasz indulásakor a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, A program harmadik szakasza I. (forint)pillérében megkötött hitelszerződések összegének csupán negyede köthető ehhez a régióhoz, a II. (deviza)pillér esetén pedig közel 40 százalék a régió részesedése.