Évekig altatták a nyugdíj ügyet, ez lett a vége

Megosztás Tetszik

Megtagadta három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az egyiket még 2011-ben nyújtották be LMP-s képviselők.

Az NVB megtagadta a hitelesítését annak a népszavazási kérdésnek, amely úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2011. január 1-jéig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?” Ezt a kérdést három LMP-s politikus, Schiffer András, Szél Bernadett és Scheiring Gábor nyújtotta be 2011 májusában. Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert úgy ítélte meg, hogy ha a kérdésben rendezett népszavazáson az igenek lesznek többségben, az Országgyűlésnek módosítania kellene az alkotmányt, az alkotmány módosításáról viszont nem lehet népszavazást tartani.

Az OVB határozata ellen kifogást nyújtottak be, az Alkotmánybíróság (Ab) pedig úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem irányul az alkotmány módosítására, ezért új eljárásra kötelezte az OVB-t. Az OVB ezek után 2011 decemberében hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, de ezt a döntést is megtámadták az Ab-nél.

Az Ab – miként az NVB keddi határozatában rögzítette – a bizottság által „nem ismert okból” a kifogás benyújtását követő több mint négy év elteltével, ez év április 28-án hozott határozatot: az OVB hitelesítő határozatát megsemmisítette és új eljárásra utasította az NVB-t. Az Ab arra hivatkozott, hogy a kérdés a jelenlegi költségvetési törvény egyes elemeinek módosítását vonná maga után, amiről nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB keddi ülésén 2 ellenszavazattal megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Határozatában az NVB hivatkozott arra, hogy a 2011. január 1-jén hatályos szabályok visszaállítása érintené a jelenlegi szabályok szerint részben korhatár előtti ellátásként, részben továbbra is nyugdíjként, de más feltételekkel számon tartott ellátásokat. Az NVB szerint a benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás – a korhatár előtti ellátások fedezetének a központi költségvetésből való biztosítása miatt - a költségvetési törvény módosítását eredményezné, ami a nyugdíjak összegszerű változása nélkül is tiltott tárgykörnek minősül.

Az NVB megállapította: 2012. január 1-jétől a nyugellátás egész rendszere, szabályai, az ellátás feltételei alapvetően és jelentősen megváltoztak, a változások pedig a társadalom egészére hatással voltak. Az NVB szerint 2012. január 1-jétől – tehát a kezdeményezés benyújtását követően – „teljes mértékben és átfogó módon változott meg a társadalombiztosítás szabályrendszere, ezért az nem hasonlítható a 2011. január 1-jén hatályos szabályokban foglalt nyugdíjjogosultsághoz”.

Az NVB szerint a kérdés benyújtáskori tartalma, az abból levonható következtetés már nem koherens a 2016-ban hatályban levő társadalombiztosítás „nyugdíjjogosultság” fogalmával, jelentésével, feltételrendszereivel. A szabályozási különbség olyan mértékű, hogy az akkori – a 2011. január 1-jéig hatályos szabályozás – és a jelenlegi, vagyis a 2016. évi hatályos szabályozás szerinti „nyugdíjjogosultság” tartalmi elemei nem egyeznek meg.

A bizottság szerint a népszavazási kérdés tízféle megszüntetett ellátást érintene, vagyis a kérdés több, egyenként is eldönthető kérdést foglal magába, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, így az nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Az NVB kedden két másik kérdés ügyében is döntött. Az egyik így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar termőföld tulajdonjogát ne szerezhesse meg olyan magánszemély, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal?”

Az NVB egy ellenszavazattal megtagadta a kérdés hitelesítését. Határozatában utalt arra, hogy az Európai Unió és tagállamai közötti viszonyrendszer alapjait érintő nemzetközi szerződés, hatálybalépését követően – más nemzetközi szerződésektől eltérően – „kicsúszik” a szerződést belső joggá tevő törvényből, „ha tetszik, a magyar törvényhozótól független, önálló életet él a belső jogban”.

Az NVB szerint a termőföldforgalom tagállami állampolgárok tulajdonszerzésére vonatkozó tilalmának szabályozásánál az Országgyűlés elvesztette kizárólagos hatáskörét, tekintettel arra, hogy az részben az Európai Unióhoz került. A bizottság szerint így egy érvényes és eredményes népszavazás után az Országgyűlésnek jogszabályt kellene alkotnia a kérdésben, ami azonban már nem tartozik a hatáskörébe, így a kérdés nem hitelesíthető.

A harmadik elbírált népszavazási kérdés pedig úgy szólt: „Legyen-e nemzeti ünnep június 16., a Rákóczi-szabadságharc kezdete?”

Az NVB egyhangú döntéssel úgy határozott, a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítására irányul. Az alaptörvény ugyanis rögzíti Magyarország nemzeti ünnepeit (március 15., augusztus 20., október 23.), márpedig egy eredményes népszavazás következtében az alaptörvényt kellene módosítani, ilyen kérdésben azonban nem lehet népszavazást rendezni.

Az NVB határozatai ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Kúriánál.