adozona.hu
Így lehet euróért árulni a magyar boltokban: milyen pénztárgép kell?
//test-adozona.hu/altalanos/Eurot_fogadna_el_a_boltjaban_Ezt_kell_tudni_ZL2A6Z
Így lehet euróért árulni a magyar boltokban: milyen pénztárgép kell?
Kell-e engedély ahhoz, hogy egy üzletben forint helyett euróval fizessenek? Milyen valutában kell visszaadni a visszajárót, mit, hogyan kell könyvelni? Olvasónk kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Egyéni vállalkozó (áfakörös) olvasónk az euró elfogadásával kapcsolatban azt kérdezte, mi a feltétele annak, hogy euróval tudjanak fizetni a boltjában? Az euró elfogadása miatt milyen bejelentési kötelezettsége van, és milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Az eurót hogyan kell forintra átváltania? A keletkezett árfolyamnyereséget hogyan kell megállapítania, könyvelnie? Az euróban kapott bevételt a pénztárgépbe milyen formában kell beütni, forintban vagy euróban? Ha eurót fogad el, a visszajáró pénzt euróban vagy forintban kell visszaadnia? Ha forintban ad vissza, van-e szabály az átváltásra?
Nincs akadálya annak, hogy a kereskedő a boltjában az árukat forintért és/vagy euróért értékesítse – válaszolta Sinka Júlia. Ehhez azonban az szükséges, hogy az árun feltüntetett árat forintban és euróban egyaránt meghatározzák – tette hozzá.
A forintban meghatározott árnak megfelelő euróértékről a bolt (az egyéni vállalkozó) maga dönthet (azaz nem feltétlenül kell valamely pénzintézet változó árfolyamait követve meghatározniuk az árakat).
Szükség lesz olyan pénztárgépre is, amely képes forintban is, illetve euróban is rögzíteni a bevételt, és ennek megfelelően forintot, illetve eurót tartalmazó nyugtát adni.
Természetesen a gyakorlatban előfordul, hogy euróban nagyobb címletű pénzzel fizet a vásárló, ekkor a különbözetet euró, eurócent visszaadásával kell rendezni.
Ha ez a feladat egy pénztárgéppel nem oldható meg, akkor két pénztárgépet kell beállítani (egyet a forintos tételek rögzítésére, míg a másik gépet az eurós tételek rögzítésére), továbbá külön-külön pénztári nyilvántartást kell vezetni a forintpénztárhoz, illetve a valutapénztárhoz kapcsolódóan.
Az szja-törvény 10. számú melléklete részletezi az egyéni vállalkozó jellemzően előforduló bevételeit. Ezek között nem szerepel az árfolyamnyereség, továbbá az szja-törvény egyéb előírásai sem értelmezik az árfolyam-különbözetet sem a bevételek, sem a költségek között – szögezte le szakértőnk.
A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításának szabályait az szja-törvény 6. §-a tartalmazza.
A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a bevételszerzés időpontjában (a devizaszámlán történő jóváírás időpontjában) érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell használni (ez tekinthető a főszabálynak).
Az szja-törvény azonban arra is lehetőséget ad, hogy ha a megszerzést követő 15 napon belül a pénzügyi intézménynek eladja, akkor a forintra történő átszámításához azt az árfolyamot alkalmazhatja, amelyet a pénzügyi intézmény vételi árfolyamként igazol, az igazolásban szereplő devizaösszeg mértékéig.
De van arra is lehetőség, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése (jóváírása) napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot használja.
Lényeges, hogy az euróban kapott bevétel forintra történő átszámítására, az adóalap megállapítására az áfatörvény saját szabályt alkalmaz (80. §).
Abban az esetben, ha – mint a kérdésben felvetettek szerint – euróból forintban (vagy fordítva) szándékozik kifizetni a vásárlónak visszajáró összeget, azaz pénzváltási tevékenységről (annak közvetítéséről) van szó, az engedélyköteles (ezt az MNB adhatja ki), személyi és tárgyi feltételeit (például UV-lámpa, páncélszekrény stb.), bizonylatolására vonatkozó szabályokat külön jogszabály – a 297/2001.(XII. 27.) kormányrendelet írja elő.
Az alkalmazott árfolyamokat azon hitelintézettel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell megállapítani, amellyel a pénzváltó (adott esetben az egyéni vállalkozó) szerződést kötött.
Hozzászólások (0)