Európai Ügyészség: tizenhatan csatlakoztak, Magyarország nem kér belőle

Megosztás Tetszik

Konszenzus hiányában, úgynevezett megerősített együttműködési eljárással is létre akarja hozni tizenhat uniós tagállam az európai ügyészséget, az érintett tagországok értesítették döntésükről az EU központi intézményeit – közölte a tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a levelet tizenhat ország írta alá: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.

A részt vevő országok képviselői folytatni fogják a tárgyalásokat a szervezetre vonatkozó szabályokról. Mint írták, arra számítanak, hogy később más tagállamok is csatlakoznak a hivatalhoz, erre az ügyészség megalakítása előtt vagy után egyaránt van lehetőség.

A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.

Owen Bonnici, az EU soros elnökségét ellátó Málta igazságügyi minisztere reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban sikerül megállapodni a kérdésről. "Bár Málta nem vesz részt a megerősített együttműködésben, tartjuk magunkat a szavunkhoz, és őszinte közvetítőként lépünk fel" – mondta.

Trócsányi László igazságügyi miniszter nemrégiben arról számolt be, hogy Magyarország mellett Svédország, Hollandia és Lengyelország is jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozásáról szóló tervezetet. Mint mondta, több ország még nem döntött arról, hogy részt venne-e a megerősített együttműködésben, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.

Az európai ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárására szakosodna, ami a magyar büntető törvénykönyv szerint a költségvetési csalást, hivatali vesztegetést és a hűtlen kezelést foglalja magába, ha uniós pénzügyi érdeket sért. Emellett a legújabb tervek szerint az áfacsalásokkal is foglalkozna az európai ügyészség – magyarázta Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára január végén a Magyar Hírlapnak.

Kecsmár Krisztián ismertette, hogy a szervezetet az európai főügyész vezetné, alatta háromtagú állandó tanácsok működnének, amelyek a döntéseket hoznák. Tagjai lennének a tagállami ügyészek is, akik a konkrét nyomozásokat lefolytatnák, ők tehetnének javaslatot a vádemelésre, de a döntést erről a tanácsok hoznák meg.

"Ez az egyik legfőbb problémánk, hiszen nem kizárt, hogy egy Magyarországon történt bűncselekményről olyan tanács is dönthetne, amelynek nem tagja a magyar ügyész. Így akár olyan vádemelések születhetnének, amelyek a nemzeti anyagi és eljárási jogszabályokkal ellentétesek, míg az eljárásban az adott tagállam bírósága dönt" – magyarázta az államtitkár.

Hozzátette: a magyar alaptörvény szerint az ügyészek függetlenek, és a vádmonopólium az ügyészségé, tehát egy ilyen új megoldás alaptörvény-ellenes is.