adozona.hu
Ennyit ér a termőföld: itt van a friss statisztika
//test-adozona.hu/altalanos/Ennyit_ert_tavaly_a_termofold_XRRSS1
Ennyit ér a termőföld: itt van a friss statisztika
Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése – az előző évinél lényegesen kisebb ütemben – folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.
Tavaly 73 ezer hektár mező- és erdőgazdasági földet értékesítettek, ez az előző évi harmada. A visszaesésben közrejátszott, hogy lezárult a 2016-ban rendkívüli termőföldforgalmat eredményező Földet a gazdáknak! program - hívja fel a figyelmet a KSH. Az értékesítés volumene a 2015. évi szintnek felelt meg, viszont a magas áraknak köszönhetően a 2017. évi forgalmi érték 38 százalékkal meghaladta a két évvel korábbit.
A termőföldárak növekedése az előző két évinél (10, illetve 22 százalék) lényegesen kisebb ütemben ugyan, de folytatódott: az árak átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 3,7 százalékkal nőtt, 1 millió 350 ezer 600 forint volt hektáronként.
A földbérleti díjak emelkedése is mérséklődött: 2017-ben egy hektár szántó éves bérleti díja 52 300 forint volt, 5,8 százalékkal több a 2016. évinél.
Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent, az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára. Országos átlagban a szőlőterületek ára 16 százalékkal, a gyümölcsösöké és az erdőké 12-12 százalékkal, a gyepeké 9,7 százalékkal nőtt.
A legtöbb termőföldet a kiadvány szerint Bács-Kiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). A szántó hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7-1,8 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb (700-900 ezer forint/ hektár) Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében.
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.
Tavaly a szántók éves bérleti díja – az előző évi 8,2 százalékos növekedés után – átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett, 52 300 forint volt országosan. A legmagasabb bérleti díjat a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is Hajdú-Biharban és Tolnában kellett fizetni egy hektárért: 70 900, illetve 70 100 forintot. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért a KSH kiadványa szerint.
Hozzászólások (1)
A Földforgalmi törvényt kellene megváltoztatni, mert még mindig sok kisgazdálkodó nem tud földhöz jutni, mivel a sok elővásárlásra jogosult állandóan beleszól mások földeladási ügyleteibe. Sokan nem is maguknak vásárolják a földet, hanem van mögöttük olyan személy, akinek egyébként senki el nem adna egy négyzetméter földet és így próbál földhöz jutni. Aki meg állattartó, meg telepe van - amit soha nem ellenőriznek megfelelően - az meg mindenkit megelőz mindenben, így el is megy az ember kedve attól, hogy próbáljon eladni vagy venni földet. Csak a saját megyénkben tudni több olyan személyről, akikből már a hivataloknak is elegük van, mert mindenki földügyeibe beleszólnak. Nem mintha életbevágóan szükségük lenne a földre. Nem jó a jelenlegi földtörvény. Nem ad lehetőséget sok-sok ezer földművesnek földvásárlásra, csak a nagy gazdálkodók járnak vele jó, hiába a törvényi cél.