Ennyi minimálbért ígér Macron a franciáknak

Megosztás Tetszik

Jogosnak véli a francia kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét Emmanuel Macron francia államfő hétfő esti televíziós beszédében, az ezzel együtt járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, és jelezte, tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban.

A köztársasági elnök 13 perces beszédét nagy várakozás előzte meg, miután a december 1-jei erőszakos zavargásokba torkollott tüntetőnap után most először szólalt meg az ügyben.

Macron "gazdasági és szociális rendkívüli állapotot" hirdetett ki, és elmondta: az a célja, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából.

Konkrét intézkedéseket is bejelentett Macron a tüntetők anyagi terheinek enyhítésére: a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik. Franciaországban jelenleg – a 35 órás munkahétre – 1498,47 euró (jelenlegi árfolyamon 484 ezer forint) a bruttó minimálbér.

A 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékot fizetni, a túlórapénzek pedig adó- és járulékmentesek lesznek a jövő évtől. Utóbbi, még Nicolas Sarkozy államfő (2007-2012) által bevezetett intézkedést, az előző elnök, a szocialista Francois Hollande törölte el.

Emmanuel Macron arra kérte a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz.

Az államfő jogosnak nevezte a sárgamellényesek elégedetlenségét, jelezte, hogy megértette a "dühöt", az azzal járó erőszakot ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, és érzékeltette, tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múltban. "Semmilyen elégedetlenség nem igazolhatja egy rendőr, egy csendőr megtámadását. Amikor az erőszak elszabadul, a szabadság véget ér" – mondta Macron.

Az államfő szerint negyven év problémái törtek felszínre az útblokádoknál, amelyeket nem tudott a politika eddig orvosolni, és ebből vállalta a saját részét is a másfél évvel ezelőtti megválasztása óta.

"Tudom, előfordult, hogy megsértettem egyeseket önök közül a szavaimmal" –mondta Emmanuel Macron, akit az elmúlt hónapokban gyakran ért az a vád, hogy lekezelő és arrogáns a szerinte a változásoknak ellenálló franciákkal szemben. Elismerte azt is, hogy sokan érezhették úgy, hogy a sárgamellényesek problémái nem érdekelték őt. Pedig – ahogy fogalmazott – ennek a válságnak az előérzete miatt indult a 2017-es elnökválasztáson és indította el a reformprogramját annak érdekében, hogy mindenki jobban élhessen.

"Nem felejtettem el ezt az ígéretemet. Olyan Franciaországot szeretnék, ahol mindenki méltó módon élhet a munkájából" – hangsúlyozta. 

Az államfő megerősítette, hogy országos szintű egyeztetések kezdődnek a politikai képviselet megreformálásáról is, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetéséről. Kizárta viszont a vagyonadó visszaállítását, amelyet a ciklusa kezdetén törölt el a nemzetgyűlés, és amelyet az egyik legnagyobb igazságtalanságként emlegetnek a sárgamellényesek. Az elnök szerint az intézkedésnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre, ugyanis a vagyonosok nem viszik külföldre a pénzüket és szívesebben fektetnek be Franciaországban. 

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint Emmanuel Macron népszerűségi mutatója decemberben 23 százalékra csökkent, s ezzel elődje, a szocialista Francois Hollande-nak a megválasztása utáni ugyanezen időszakban mért tetszési mutatója alá süllyedt.

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak. A fővárosban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, közülük több mint 1700-an kerültek őrizetbe.