Energiacégek alkotmányjogi panaszait utasította vissza az Ab

Megosztás Tetszik

Két, energiaszolgáltató cégek költségeivel kapcsolatos, 2013 végén benyújtott alkotmányjogi panaszt utasított vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság (Ab) - derül ki a testület honlapján szerdán közzétett döntésekből.

Az egyik beadványban négy gazdasági társaság a villamos energiáról szóló 2007-es törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenesség miatti megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezések arról szólnak, hogy az energiaszolgáltató cégek csatlakozó berendezés, csatlakozási pont áthelyezésével vagy átalakításával, egyes szabadvezetékek földkábelre cserélésével, és egyes más hasonló munkálatokkal kapcsolatos költségeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az árszabályozás során nem veszi figyelembe.

Az Ab-hez forduló cégek szerint ezek a rendelkezések sértik a tulajdonhoz való jogot, ugyanis az elosztói engedélyesek egyes indokolt költségeinek kizárása az ármegállapításból korlátozza az engedélyesek tevékenységét szolgáló, és csak e célra hasznosítható vagyontömeg hasznosításának jogát, továbbá a jogalkotó az engedélyeseket veszteséges működésre kényszeríti.

Az Ab honlapján közzétett indítványból kiderül, hogy a négy Ab-hez forduló cég mintegy 2,5 millió felhasználó villamosenergia-ellátását biztosítja. Az indítvány a költségek kapcsán kitér többek között arra, hogy az újonnan létesített földkábelek létesítésének légkábelhez viszonyított többletköltsége az egyik Ab-hez forduló cégnél éves szinten csaknem 1,5 milliárd forint, a teljes földkábel-létesítési kötelezettség pedig meghaladja az 5,3 milliárd forintot. Egy másik cégnél ugyanezek az összegek több mint 1,1 milliárd forint, illetve több mint 4 milliárd forint, a harmadiknál pedig több mint 3,5 milliárd forint, illetve mintegy 6,8 milliárd forint.  

Az Ab az indítvány visszautasítása kapcsán felhívta a figyelmet: maga az indítványozó elismeri, az alkotmányjogi panasz benyújtásakor a MEKH még nem élt az alkotmányjogi panaszban kifogásolt rendeletalkotási jogkörrel, azaz jogsérelem bekövetkezése a kifogásolt rendelkezés folytán a panasz keretein belül nem állapítható meg. Az Ab végzésének indoklása kitér arra is, hogy a kifogásolt rendelkezések nem folyamatos, megszakítás nélküli szolgáltatás nyújtását szabályozzák, hanem ad hoc, kérésre vagy szükség esetén teljesítendő kötelezettségeket.

A másik visszautasított alkotmányjogi panaszban három gazdasági társaság kérte a földgáz rendszerhasználati díjaival összefüggő rendeletek egyes részletei alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését.

A támadott jogszabályok a földgáz rendszerhasználati díjainak megállapításából kizárják a tranzakciós illeték, az energiaellátó különadója (Robin Hood-adó), a közművezeték-különadó és a hálózati és mérési különbözet figyelembevételét, holott az indítványozó szerint ezek indokolt költségek, amelyeket a MEKH rendeletével megállapított rendszerhasználati díjaknak tartalmazniuk kell.

A cégek szerint a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság, jogbiztonság követelményét, mivel szerzett jogokat sértenek, továbbá ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, mert alkalmazásuk végeredményben az érintett vagyonát csökkenti, valamint az Ab-hez fordulók szerint a kifogásolt rendelkezések ellentétesek az alaptörvény európai integrációs klauzulájával is, miután nem felelnek meg a költségalapú árazás közösségi jogban kötelezően előírt követelményének.

Az Ab honlapján közzétett indítvány szerint "az energiaellátókat olyan új, jelentős költségekkel terhelte meg a 2013-as üzleti év során, amelyek nem piaci okokból, hanem önkényes politikai intézkedésből erednek, és amelyekkel az érintett elosztók a 2013-ra vonatkozó üzleti terveikben semmiképpen nem számolhattak".

Az indokolt költségek figyelmen kívül hagyásának együttes hatása az Ab-hez fordulók szerint két cégnél 2014-ben 3,28, illetve 3,038 milliárd forint. "Álláspontunk szerint ilyen szabályozási, illetve gazdasági feltételek mellett nem lehet gazdaságosan működtetni a földgáz hálózati elosztó engedélyeseket, hiszen azok a támadott jogszabályi rendelkezések miatt évente több száz millió forint nagyságrendű veszteséget okoznak csoportszinten. Ez nemcsak a jelentős tőkebefektetéssel működő vállalkozástól elvárható ésszerű nyereség megszerzését zárja ki, de az gátolja elosztórendszer fejlesztését és korszerűsítését, illetve akár az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. (...) az Indítványozók alappal tartanak attól, hogy újabb - nyíltan alaptörvény-ellenes - kormányzati intézkedések tovább növelik majd az Indítványozók veszteségeit, így (...) kényszerítve őket a piac elhagyására" - áll az alkotmányjogi panaszban.

Az indítvány visszautasítása kapcsán az Ab kifejtette: az indítványozó maga hivatkozott arra, hogy a támadott rendelkezések egy része a földgázellátásról szóló 2008. évi törvénynek tesz eleget, a törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt pedig már korábban hatáskör hiánya miatt visszautasította a testület. A panasz más részei pedig azért nem fogadhatók be, mert olyan alkotmányjogi kérdéseket vetnek fel, amelyeket az Ab egy korábbi döntésében már elbírált és az indítványt elutasította.

Az Ab mindkét döntését április 14-én hozta meg egyhangúlag.