hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Emelkedett a munkanélküliségi ráta

  • MTI

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé, hogy a munkanélküliek száma 2022 januárjában 201 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék, a 2021. november – 2022. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. Elemzők szerint a munkanélküliségi ráta emelkedésében szezonális okok játszottak szerepet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött elemzésében rámutatott, hogy a havi munkanélküliségi ráta 2021 áprilisa óta nem látott szintre ugrott, a 4,2 százalékos arány messze felülmúlta az elemzői várakozásokat.
    
Véleménye szerint a januári romlás mögött elsősorban szezonális hatások állhatnak, ahogy az elmúlt évek folyamán többször is látható volt, hogy a munkanélküliek száma megemelkedik januárban, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is csökken havi összevetésben. Ez a szezonalitás azóta különösen erős, amióta az új közfoglalkoztatási rendszer van érvényben – jegyezte meg.
    
A januári adatok alapján messzemenő következtetések nem vonhatók le a munkaerőpiaci helyzetről. Vélhetően sokkal inkább statisztikai változásról van szó, sem mint arról, hogy trendforduló következett volna be. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor a munkaerőhiány 2022-ben tovább erősödhet, különösen, ha az év második felében a vállalatok egyre kevésbé kényszerülnek a termelésük korlátozására az alapanyaghiány miatt. Mindez a bérek további emelkedésének irányába mutat, ami a már most is magas inflációs várakozásokat tovább emelheti – fejtette ki Virovácz Péter.
    
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte, decemberről januárra csökkent a foglalkoztatás és növekedett a munkanélküliség, ám ebben leginkább szezonális okok játszottak szerepet, hiszen januárban a foglalkoztatás jellemzően alacsonyabb, mint az előző év decemberében, amit az ünnepek elmúltával kisebb kiskereskedelmi forgalom és ehhez kapcsolódó alacsonyabb foglalkoztatás magyaráz.
   
A Századvég üzletágvezetője kifejtette, éves alapon ugyanakkor a foglalkoztatottak száma jelentősen, a januári adat alapján több mint 100 ezer fővel, míg a 3 havi átlagot tekintve több mint 70 ezer fővel emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is érdemben csökkent. Ebben egyaránt szerepe lehetett a kedvezőbb gazdasági teljesítménynek, és annak, hogy idén nem voltak a koronavírushoz kapcsolódó szigorú korlátozások.
    
Az elsődleges munkaerőpiacon 87 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás, miközben a közfoglalkoztatás szerepe továbbra is csökken. Fordulat látszik ugyanakkor a külföldön dolgozók számában, az előző időszak csökkenéseit minimális növekedés követte januárban – mutatott rá Regős Gábor. Összességében a foglalkoztatás magas szinten állandósul Magyarországon, minimális tartalékok még vannak, azonban ezek mozgósítása és munkaerőpiaci integrációja egyre nehezebb, így amennyiben a munkaerő iránti kereslet továbbra is magas marad, sőt, tovább bővül, az a munkaerőhiány súlyosbodását eredményezheti – írta a Századvég szakértője.
    
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, szezonális hatások miatt kissé nőtt a munkanélküliség, a munkanélküliek száma alig 3 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, azonban jelentősen, 26 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta minimálisan, 3,8 százalékra emelkedett az előző háromhavi 3,7 százalékról, azonban csökkent az egy évvel ezelőtti 4,3 százalékhoz képest.
    
A Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy a munkaerőpiac teljesen helyreállt, noha annak szerkezete érdemben módosult. Mivel a hazai gazdaságban már a járvány előtt is megjelent a munkaerőhiány, a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, illetve új igények megjelenése fel tudta szívni a járvány által negatívan érintett ágazatok munkavállalóit, így a válság sem rázta meg komolyabb mértékben a munkaerőpiacot. Kedvezőnek nevezte, hogy a létszám elsősorban a kifejezetten magas hozzáadott értékű infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki területeken nőtt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink