hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Évekig nem fizetett a cége osztalékot? Elévülhet vagy sem?

  • adozona.hu
2

Elévül-e az előirányzott, de több éven keresztül ki nem fizetett osztalékkötelezettség, lehet-e azzal az adóalapot csökkenteni? – kérdezte olvasónk Pölöskei Pálné okleveles adószakértő, okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Egy vállalkozás több éven keresztül osztalék-előírási kötelezettséget határozott el, de végül nem fizetett osztalékot. Ennek következtében évről évre van elévült osztalék-kötelezettsége. Helyes az az eljárás, ha rendkívüli bevételként könyvelem, mint elévült kötelezettség, és az adóalapot csökkentem vele? A magánszemély tag részéről keletkezik ezzel kapcsolatban bármiféle megfizetendő adó? – kérdezte olvasónk.

Valószínű, hogy ez az osztalékkötelezettség nem évült el – véli Pölöskei Pálné. A Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:22. §-a szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határozott, de a fizetés időpontjáról nem, akkor az elévülési idő még nem kezdődött meg.

Az elévülési idő ugyanis a fizetés esedékességétől kezdődik. Ha pedig a követelést a jogosult menthető okból (például nem volt a cégnek pénzügyi fedezete) nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik (Ptk. 6: 24. §). Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál –kevesebb van hátra.

A kötelezettség megszüntetésének ezért az lehet a módja (ha nem kívánja a társaság az osztalékot kifizetni), hogy azt a tagok elengedik. Ebben az esetben a társasági adótörvény (1996. évi LXXXI. törvény) szerint az elengedett és rendkívüli bevételként elszámolt osztalék-kötelezettség összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető (társasági adótörvény 29/Q § (3) bekezdés). 2014. január 1-jétől – az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) előírásai szerint nem keletkezik a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem (Illeték törvény 17. § (1) bekezdés t) pont).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Tudás

kérdésem az lenne, ha a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül az eredménytartalékba, a társaságnak nme kell illetéket fizetni ? A magánszemélyt sem terheli semmi

bobo08

Kérdésem az lenne, hogy a fent leírtak alapján az elengedéskor nem kell SZJA-t és EHO-t fizetni az osztalék után? A teljes bruttó osztalék visszakerül év végén az eredménytartalékba?
választ előre is köszönöm Babi

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink