Elemzők az IMF-tárgyalásokról: a munkahelyvédelmi akcióterv forrása továbbra is vitapont

Megosztás Tetszik

A munkahelyvédelmi akcióterv forrása továbbra is vitapont lehet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) folytatott hiteltárgyalásokon, így gyors, őszi megállapodás csak akkor várható, ha a kormány más területen kompromisszumot köt a nemzetközi szervezetekkel - vélekedett az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos, szerdai kormányzati hírekről az Erste és a Buda-Cash elemzője.

Orbán Viktor miniszterelnök külföldi hírügynökségek tudósítóinak szerdán azt mondta, már az ősszel lezárulhatnak az IMF/EU-tárgyalások. Közölte: noha vannak még vitatott kérdések, a tárgyalások jól haladnak. A hitelkeret összegéről még nem esett szó, de 15 milliárd euró körüli összegre lehet számítani.

Varga Mihály főtárgyaló azt mondta: nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni, hogy a magyar gazdaság szerkezetét javítsuk.
   
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője elmondta: a strukturális intézkedések és a makrogazdasági pálya kapcsán vannak ellentétek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, valamint annak kapcsán is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai rendelkezésre állnak-e.
   
A szakértő kifejtette: abból, hogy a kormány kommunikációjából az látszik, meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz, az sejthető, hogy valamely más területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz. Árokszállási Zoltán ugyanakkor hozzáfűzte: erről semmiféle részlet, konkrétum nem tudható.
   
Az elemző szerint továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek azokban az ügyekben - költségvetési kiadások és strukturális intézkedések -, amelyeket az IMF felvetett a kormánynak. Emellett a munkahelyvédelmi akcióterv forrásairól is meg kell egyezni a megállapodáshoz - fűzte hozzá Árokszállási Zoltán.
   
Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője az MTI-nek elmondta:  pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot a tárgyalásokkal kapcsolatban, ugyanakkor kérdéses, a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. Kifejtette: a jövő évi költségvetés fő számainak tarthatóságával kapcsolatban megfogalmazódtak kételyek nemcsak a Költségvetési Tanács, hanem az IMF részéről is, és a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos forrása is kétséges; legalábbis a piacok szerint.
   
Tóth Gergely is úgy vélte: a miniszterelnök gyors megállapodásra utaló szavai mögött az húzódhat meg, hogy a kormányfő már tudja, milyen más területen köt kompromisszumot a kormány. A hitel összegéről azt mondta: a 15 milliárd euró megfelel a piaci várakozásoknak.
   
A szakértő szerint ugyanakkor az ősz korai a megállapodásra, de jó lenne ha még az idén létrejönne a megegyezés. Hozzáfűzte: bár a piacon nem mutatkoznak a megállapodással kapcsolatos aggodalmak, a beruházások megindulása, a külföldi működőtőke beáramlása, vagyis összességében a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.