Elektronikus útdíjszedés – kötelezettségszegési csomag Magyarországgal szemben

Megosztás Tetszik

Egyelőre mégsem fordul az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz az energiahatékonysági irányelv hiányos magyarországi átültetése miatt, de folytatja a korábban indított eljárást. Budapestet két további ügyben is kérdőre vonták csütörtökön: az illegálisan kitermelt faanyagok forgalmazását tiltó rendelet és az elektronikus útdíjszedési szolgáltatásról szóló határozat nem megfelelő végrehajtása miatt.

Három Magyarországot érintő döntést is tartalmaz az a kötelezettségszegési csomag, amit csütörtökön hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A közös elem mindhárom esetben az, hogy a testület indoklással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, a második szakaszba léptetve a korábban indult kötelezettségi eljárást.

Az energiahatékonysági irányelv hiányos végrehajtása miatt összesen 11 tagállamra szólt rá az Európai Bizottság. Közülük Bulgáriának, Portugáliának és Magyarországnak kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldtek az irányelv nemzeti jogba történő nem kielégítő átültetése miatt.

Hazánk számára sajátos módon ez kedvező fejleménynek minősül, hiszen a második (kiegészítő indoklással ellátott) vélemény annak a határozatnak a helyébe lép, amellyel az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult az ügyben. Az, hogy a beadványt mégsem küldték el Luxembourgba és visszaléptették az előző szakaszba, annak a jele, hogy Brüsszel megítélése szerint kedvező változások történtek a magyar térfélen.

De az összkép még nem kielégítő, ezért a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását, és foglalkozni fog az esetleges hiányosságokkal. A tizenegy tagállamnak most két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen. Ezt az időszakot követően a Bizottság úgy dönthet, hogy az említett tagállamok ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti, és pénzügyi szankciók kiszabását kéri.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban energiamegtakarítást kell elérniük. Ezt energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek alkalmazása és/vagy egyéb olyan, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák az energiahatékonyságot a háztartásokban, az ipari épületekben és a közlekedésben. Az irányelvet 2014. június 5-ig kellett átültetni a nemzeti jogba.

A Bizottság egy másik döntésében felszólította Görögországot és Magyarországot, hogy hajtsák végre az illegálisan kitermelt faanyagoknak az EU piacán történő forgalmazását tiltó rendeletet.

A fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet, amely 2013. március 3-án lépett hatályba, tiltja az illegálisan kitermelt fa európai piacon történő forgalmazását. Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló, 2005 óta alkalmazandó rendelet pedig, engedélyezési rendszert hoz létre a rendszer keretében partnerségi megállapodást aláíró országokból érkező és az EU-ba irányuló faimport jogszerűségének ellenőrzése céljából.

A kötelezettségszegési eljárás elindítását jelző felszólító levelet a Bizottság 2015 májusában küldte meg Magyarországnak. Noha Budapest bizonyos mértékű előrelépésről számolt be a területen, a hiányosságok orvoslásához Brüsszel szerint további intézkedésekre van szükség. Magyarország még nem teremtette meg a szabályozási és az intézményi feltételeit annak, hogy az ellenőrzési rendszer visszaszorítsa az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, és további jogszabályokat kell hoznia a rendelet megsértéséért kiszabható szankciók szintjének megállapítására. Hazánknak most két hónap áll rendelkezésére a válaszadásra.

Egy harmadik levélben a Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy hajtsa végre az elektronikus útdíjszedésről szóló uniós jogszabályokat. Az a konkrét elvárás, hogy hazánk hozza összhangba nemzeti szabályozását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló bizottsági határozattal.

A Bizottság közleményében rámutat, hogy az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás (European Electronic Toll Service, EETS) lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy egyetlen fedélzeti berendezést használva és egyetlen, bármelyik EETS-szolgáltatóval megkötött szerződés birtokában keresztülhajtsanak az Európa-szerte kiépített elektronikus útdíjszedési rendszereken.

Az EETS-re vonatkozó jogi keretrendszerrel összhangban azokban a tagállamokban, amelyek nemzeti szinten életbe léptettek elektronikus útdíjszedési rendszereket, 2012. október 8-áig lehetőséget kellett volna biztosítani a nagyméretű gépjárművekkel közlekedő személyek számára az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás igénybevételére.

Magyarország nem hozta meg az EETS-szolgáltatók hatékony letelepedéséhez szükséges intézkedéseket. Magyarországnak két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot arról, milyen intézkedéseket hozott az uniós jognak való teljes körű megfelelés érdekében. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.