Elégedett az MNB a fizetési rendszerrel

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2018-as Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2017-ben is hatékonyan és biztonságosan működtek, magas rendelkezésre állásukkal támogatták a pénz és tőkepiacok működését, ezzel hozzájárultak a pénzügyi stabilitás erősítéséhez – olvasható az MNB közleményében.

Az elektronikus fizetési módok forgalmát 2017-ben a korábbi évekhez hasonlóan a bővülés jellemezte, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága a kártyák számának kismértékű növekedése mellett, megfelelőnek mondható. A pénzforgalom fejlettségét mérő mutatók terén jelentős előrelépés történt az uniós átlagokhoz való felzárkózásban, az elektronikus úton kifizetett közüzemi és egyéb szolgáltatási díjak és az elektronikusan fizetett vásárlások értékének számottevő növekedése miatt. Az érintőkártyás technológia 2017-től egyértelműen elsődlegessé vált a hazai kártyás fizetéseknél.

A fizetési kártya rendszer nemzetközi összehasonlításban is rendkívül biztonságos Magyarországon. A visszaélések mértéke a forgalomhoz viszonyítva 2017-ben csökkent. A fogyasztóbarát szabályozási háttérnek köszönhetően a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódóan okozott kár több mint 90 százaléka nem a kártyabirtokosokat, hanem a kibocsátó és elfogadó pénzforgalmi szolgáltatókat terheli.

A pénzforgalmi szolgáltatások árainak jelenlegi szintje és szerkezete ugyanakkor nem ösztönzi megfelelő mértékben az elektronikus fizetési tranzakciók elterjedését. Az MNB ezért 2018-ban részletes elemzést készít a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról, és párbeszédet kezdeményez a pénzforgalmi piac szereplőivel arról, hogy milyen lépésekkel érhető el már rövid távon is az ügyfelek számára kedvezőbb, az elektronikus műveletek használatát ösztönző árazás Magyarországon.

A felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák 2017-ben magas megbízhatósággal üzemeltek, hatékonyan és biztonságosan támogatva a pénz és tőkepiacok működését. A felvigyázott rendszerek egész évben megbízhatóan működtek, azonban az incidensek helyreállítási idejének növekedésével a működési kockázat 2017-ben kismértékben emelkedett, de emiatt nem volt a résztvevők számára érzékelhető jelentős szolgáltatási szint csökkenés. A hazai rendszerekben a forgalom az éves hazai GDP 40–szeresét tette ki, ami azt jelenti, hogy naponta több, mint 6 ezer milliárd forint került elszámolásra és kiegyenlítésre a rendszerekben. 2017-ben nem történt olyan érdemi jegybanki és pénzpiaci esemény, ami érdemben befolyásolta a fizetési rendszer résztvevők pénzforgalmi likviditását. Folytatódott a bankok hatékony likviditásmenedzselése, melynek köszönhetően a likviditás bőséges mértékű volt a fizetési forgalom lebonyolításához.

Az MNB a KELER KSZF nemzetközi engedélyező kollégiumával együttműködve megtárgyalta a KELER KSZF 2017-es tevékenységét, engedélyezett szolgáltatásait, rövid és hosszútávú terveit. A kollégium a KELER KSZF tevékenységét az EMIR szabályozásnak megfelelőnek minősítette. 2017-ben megnövekedett a klíringtagi késedelmes teljesítések száma és értéke, mindez azonban nem okozott pénzügyi problémákat a KELER KSZF és a többi klíringtag számára.

2017-ben a pénzforgalmi hatósági ellenőrzések során a pénzforgalmi szabálytalanságok miatt 75 millió forint bírság került kiszabásra, ugyanakkor a mintegy 15 vizsgált intézmény esetében általános tapasztalat, hogy a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése megfelelő. A vizsgált intézmények elsősorban az ügyfelek tájékoztatására, a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírására, valamint a fizetési számla nyitására vonatkozó szabályokat nem tartották be. Az ügyfelek érdekében az MNB elkezdte a fizetési számla váltásáról szóló kormányrendelet betartásának hatósági ellenőrzését, mely rávilágított egyes intézmények nem megfelelő gyakorlatára.

Az azonnali fizetés szabályozása 2017 végén elkészült, véglegesek a fejlesztési paraméterek, valamint nyilvánossá váltak a rendszer működésének részleteit leíró szabálykönyvek. 2018 elején a GIRO Zrt. kiválasztotta a rendszer szállítóját, ezzel elkezdődött a központi infrastruktúra fejlesztése. 2019 közepéig valamennyi banknak és piaci szereplőnek végre kell hajtania a rendszerhez történő csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket. 2019. második felétől pedig már egy új, az év minden napján, a nap 24 órájában működő rendszer biztosítja majd a 10 millió forint alatti fizetési megbízások öt másodpercen belüli jóváírását a kedvezményezettek részére. A rendszerre épülő szolgáltatásokkal akár jelentős mennyiségű készpénzes tranzakció elektronizálása is lehetővé válik. Ehhez az szükséges, hogy modern és innovatív fizetési megoldások, például kényelmesen használható mobilfizetési alkalmazások álljanak az ügyfelek rendelkezésére, amelyeket a fizetési helyzetek széles körében tudnak használni. Az MNB elvárása ezen a téren az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók már a rendszer indulására fejlesszenek ilyen megoldásokat.

A 2018 januárjában hatályba lépett új pénzforgalmi szabályozás jelentős mértékben átalakíthatja a pénzforgalmi piacot. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy szigorú biztonsági előírások betartása mellett az ügyfelek innovatív harmadik fél szolgáltatókat vegyenek igénybe pénzforgalmi műveleteik lebonyolításához. Ezen új cégek megjelenése és a pénzforgalom digitalizációja révén fokozódik a verseny a pénzforgalmi szolgáltatások piacán, mely a fogyasztók számára kényelmesebb, gyorsabb, innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokat eredményez. 2017-ben az új Pénzforgalmi irányelvhez kapcsolódó minden részletszabály véglegessé vált. Az MNB számos módon és fórumon támogatja a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését, mivel 2018-ban már az új szabályoknak való megfelelést is vizsgálja a pénzforgalmi ellenőrzések során.