hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kereskedelmi háború: egymásnak feszül az USA és Kína

  • MTI

Kína leállította az amerikai agrártermékek importját annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten váratlanul újabb kínai termékekre rendelte el pótvámok kivetését. Eközben Washington valutamanipulátornak minősítette Kínát, azzal vádolva meg a pekingi vezetést, hogy szándékosan gyengíti nemzeti valutáját.

A pekingi döntéshozókat váratlanul érte és nagyon meglepte, hogy az amerikai elnök csütörtökön bejelentette, nem elégedett az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért szeptember 1-től 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki évi 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre. Ez az Egyesült Államokba irányuló kínai termékek azon fennmaradó része, amelyeket eddig nem sújtottak pótvámmal. A kínai kormány határozott válaszlépéseket ígért.

A Bloomberg hírügynökség jól tájékozott kínai forrásokra hivatkozva arról számolt be hétfőn, hogy a kínai kormány felszólította az állami tulajdonú vállalatokat, függesszék fel az amerikai agrártermékek vásárlását. Ez meg is történt, a vállalatok kivárnak, a tárgyalások alakulásától függ a következő lépés.

A magántulajdonú vállalatok ugyancsak leállították az amerikai szójabab beszerzését az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok bizonytalanságai miatt, bár ők nem kaptak semmilyen tájékoztatást a kormánytól az esetleges változtatásokról.

A kínai vállalatok Dél-Amerika felé fordultak, és onnan próbálják pótolni a kieső amerikai importot.

Darin Friedrichs, az INTL FCStone New York-i székhelyű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat ázsiai árupiacokra szakosodott elemzője a Bloomberg TV-nek nyilatkozva rámutatott, hogy Kína az Egyesült Államok egyik legnagyobb agrárkereskedelmi partnere. Ha leállítja importját, azt megérzik az amerikai gazdák és Trump elnök vidéki szavazói. A megtorlásnak nyilvánvaló módja az, ha a kínaiak még a jövő évi elnökválasztás előtt ütnek vissza.

A kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az amerikai agrárimport leállítását firtató kérdésekre.

Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte Donald Trump amerikai elnöknek a június végén Oszakában tartott személyes találkozójukon - amelyen újra kereskedelmi "tűzszünetet" kötöttek a kétoldalú tárgyalások idejére, és amelyet Trump elnök éppen az újabb pótvám bevezetésével szegett meg -, hogy Kína nagyobb mennyiségben fog mezőgazdasági termékeket vásárolni az Egyesült Államoktól. Trump elnök azonban azóta is arra panaszkodik, hogy a kínai fél nem tartotta be ezt az ígéretét.

Kína volt az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca tavaly. Az áruexport értéke 120,3 milliárd dollárt tett ki, 7,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Ezen belül az agrártermékek értéke 9,3 milliárd dollárra rúgott, amivel Kína a negyedik legnagyobb felvevő piaca volt az amerikai mezőgazdasági cikkeknek. A legnagyobb értékben, 3,1 milliárd dollárért szójababot importáltak Kínába az Egyesült Államokból.

Washington  valutamanipulátornak minősítette Kínát, azzal vádolva meg a pekingi vezetést, hogy szándékosan gyengíti nemzeti valutáját.

Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn, a pénzpiacok zárása után hozta nyilvánosságra közleményét, amelyben Kínát valutamanipulátornak minősítette. A közleményt, Steve Mnuchin miniszter aláírásával, nem sokkal azután tették közzé, hogy Donald Trump amerikai elnök Twitteren ismételten szemrehányást tett Kínának azért, mert szerinte szándékosan gyengíti nemzeti valutáját annak érdekében, hogy tisztességtelen kereskedelmi előnyre tegyen szert.

A pénzügyminisztérium – megjegyezve, hogy Kínában nem új gyakorlat a nemzeti valuta, a jüan leértékelése –, leszögezte: "az elmúlt napokban Kína konkrét lépéseket tett valutája leértékelésére, miközben fenntartja alapvető külföldi valutában meglévő tartalékait".

Elemzők szerint a kormányzat döntése szimbolikus volt, és egyben lehetővé teszi az újabb vámemeléseket is. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) megszólaltatta Eswar Prasadot, a Cornell Egyetem professzorát, aki a kínai pénzügyi rendszer egyik szakértője. Prasad szerint az amerikai döntés politikai megfontolásokból született, hiszen a jüan leértékelése nem először fordult elő, és korábban már Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője is felhívta rá a figyelmet. A The Wall Street Journal című lap Chris Kruegernek, a washingtoni Cowen Research Group stratégája véleményét közölte, aki szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háború további szélesedésére lehet számítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink